Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai

folyásban" (5/a kép). Ezt a nagycsaládi szervezetnek megfelelő portát éppen az épületsor hossza miatt nevezik /olyasnak, hosszúfolyásnak (Baráti, Bernece, Kemence, Perőcsény, Ipoly tölgy es, Vámosmikola), amely kapcsolatot mutat a keleti, palócok lakta vidékekkel, ahol a nagycsaládrendszer általános volt.

89 Az épületsor végétől — attól rendszerint kerítéssel elválasztva — kezdődik a kert, gyü24. kép. Vízvetős, deszkaoromzatú, nyeregtetős ház. Nagybörzsöny, Petőfi út 6. mölcsös, amely a belső telek jelentős részét foglalja el (szilva-, körte-, alma-, diófák állnak, s alattuk sok helyen herét is termesztenek). A mai portaállapot azonban csak külsőségekben őrzi a régi, nagycsaládi telekviszonyokat. A nagycsaládrendszer felbomlása az első világháborút követően ment végbe. Ennek megfelelően változott a hosszúfolyás képe is: örökség, eladás, elköltözés következtében megbomlott az egységes lakásrendszer, idegenek költöztek be a lakásokba. Sok helyen a gazdasági épületeket is átalakították lakás céljára, illetve az udvarokon újabb épületeket húztak fel. A palóc etnikumnak megfelelő hosszúfolyás mellett egy másik sajátos belsőtelek-szisztéma is kialakult vidékünkön: a közösudvar, amely legszebb példáit Nagybörzsönyben, a német etnikum körében találjuk meg. A közösudvar legfőbb jellegzetessége, hogy a patakra forduló szalagtelkek mindkét oldalán — az utcára dőlve — házsor épült ki, a nagycsalád tagolódásának megfelelően (6. kép). Egyik legtanulságosabb példáját a Völgy út 12. szám alatti Hirth-féle porta esetében tanulmányozhatjuk (7—8. kép). A funtus két út között helyez281