Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Novák László: A Börzsöny ÉNy-i vidékének településföldrajzi viszonyai
1803 Őszi Tavaszi Termett gabona Esztendei szükség Eladott mennyiség Kenyérgabona Katonának adott gabona Vetésre szánt gabona 698 1051 62 236 225 mérő — mérő — mérő 43 mérő 45 mérő Ebben a kimutatásban szereplő 28 házas és hazátlan zsellérrel együtt a kenyérre való gabona összesen 96, a tavasziból vetésre szánt mennyiség pedig 49 2 Д mérő. 77 Ha az egész esztendei szükséget vesszük tekintetbe (a jobbágyokon kívül az 56 házas és 3 hazátlan zsellért), az évi gabonatermés kevésnek bizonyul, viszont a jobbágyok esetében, a termett gabona és kenyérnek, valamint vetésre szánt mennyiség arányában fölösleges gabona marad ki, amely értékesíthető volt. Vidékünk falvaiban a gabona volt az egyik fő haszonforrás. Az 1769-es úrbéri felmérésből tudjuk, hogy a baráti jobbágyok piaca „Báth várossá, az hol minden héten kétszer szokott lenni heti vásár, mely is három mért földnyire vagyon, gabonájokat el adhattyák". 78 Piacozás szempontjából még jelentős helyek voltak : Ipolyság, Ipolypásztó, Korpona, Párkány, Szob, Nagymaros, sőt Esztergom, Vác is. A környékbeli hetipiacokon az aprójószág mellett (baromfi, esetleg malac vagy sertés) az egyes gazdaságok a tej hasznot értékesítették. A nagybörzsönyiek például — az 1920-as annexió után — vajat, túrót még Nagymarosra is elvitték, a csütörtöki hetipiacra. Sokszor több asszony fogadott fel fuvart, s hajnalban indultak a hosszú útra. Egyes falvaink esetében talán a legfontosabb árucikk a bor volt. Sajnos, pontos adatok hiányában az értékesítésre került bor mennyiségét — az egyes gazdaságokra lebontva — megállapítani nem lehet, azonban a szőlőbirtokosok, a szőlőterület és bortermés arányában következtethetünk a bortermelés jövedelmezőségére. A filoxéravészt megelőzően, 1873-as adatok szerint vidékünk falvaiban következőképpen alakult a helyzet. 79 Falu Birtokos Szőlőterület Bortermés Átlag Baráti 50 26 kh 520 D-öl 225 akó 4,5 akó/birtokos Bernece 145 84 kh 1150 D-öl 420 akó 2,8 akó/birtokos Ipolytölgyes 82 52 kh 38 D-öl 800 akó 9,7 akó/birtokos Kemence 250 103 kh 1 348 D-öl 604 akó 2,4 akó/birtokos Nagybörzsöny 280 367 kh — 11000 akó 39,2 akó/birtokos Perőcsény 145 702 kh — 800 akó 5,5 akó/birtokos Vámosmikola 180 128 kh 1 560 D-öl 1 400 akó 7,7 akó/birtokos A termelők és a bortermés arányában vizsgálva a jövedelmezőséget megállapítható, hogy kiemelkedőbb szerepet csupán Nagybörzsöny játszott. Kemencén egy szőlőgazdaság évi termése átlagosan mindössze 1,3 hl volt, Bernecén pedig 272
