Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között
73. kép. Kévehányó és szalmahordó villa (Perőcsény, F. 11 940) 74. kép. Favilla, répavágó-főttkrumplitörő, vcmyogÓHSzalmahúzó KVámosmikola, F. 8910) A kaszagereble egyszerűbb formája a nyélre erősített és a kaszanyakhoz spárgával kikötött, egy- vagy több ágú som- vagy mogyoró vessző, a kamó, gamó. m A jó kaszás ezzel is szépen tudott dolgozni. Az Ipoly menti falvak déli részén (Nagybörzsöny, Ipolytölgyes, Letkés) a gereblye helyett villaszerű csapót találunk a kaszán, aminek kaszagajmó, kaszavilla (Nagybörzsönyben rehol) a neve (39. kép). A kaszából kiálló vesszővel, valamint a nyél kötésénél szabályozni lehetett a magasságot a termény magasságához igazítva. Ha a munkában a kasza eléletlenedett, fenyőkővel, fénkővel megköszörülték. 128 A jó fénkő természetes kőből volt, és nagyon finomra élezte a kaszát. A présűtt kövek már nem voltak jók. Gyorsan koptak, barázdát vágott rajta a kaszáéi, és köszörüléskor az ilyen kő egy-kettőre kivette az élét, de a terméskőben nem tudott barázdát vágni a kasza. A háta felől fenték, kétszer-háromszor haladtak végig rajta. A követ a toklyóhan tartották, amiben víz volt és a derekukon lógott, kinek elöl, kinek hátul, ki hogy szokta. Amikor vitték a kaszát, hogy a kő ki neessen, egy csomó fűvel szorították a toklyóba. m Tehén szarvából készült, újabban pléheket lehetett kapni. A íüZöfcből való jobb volt, nem hidegítette a kaszás testét (36. kép). Ha a tokiászból könnyen kidörzsölődött a szem, a mag roppant a fog alatt, és ha a gabona sássá összepöndörödött, lehetett aratni. Egymást szólongatták a kezdéskor a gazdák. Mustrálták a termést. Az aratást a föld jobb szélén kezdték. Megemelte a kalapját, „isten segíts", és belevágott a táblába. Ha nem volt hosszú a föld, végighaladtak rajta és visszaballagtak. így kezdték újra, míg nem végeztek (40. kép). 10—15 holdas gazda még saját maga és családja aratott. Ha nem volt segítsége, a gyerekek közül kézzel vagy sarlóval, asszony vagy leány szedte a markot. Árpánál a marokszedő (Paláston markozó) gereblyével húzta 184
