Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

Szob, Esztergom volt. Ma a termelőszövetkezetek egyesült vállalkozásának, a szobi léüzemnek termel az egész táj, ahol feldolgozzák, illetve exportálják a termést.

98 A harmadik évben terem rendesen, de már az első évben megmutatja magát. Kétféle van: gurulós vagy gyűrűs málna, amit koraéretten szednek és közvetlen étkezésre (exportra) értékesítenek; valamint a sötétpiros vagy ipari málna, amit teljes egészében szörpnek dolgoznak fel. Ez utóbbi bővebb termésű, hosszan (hetekig) lehet szedni. 55. kép. Gabonatartó hombár '(Perőcsény, F. 11 935) Köztes veteményekről részben szó esett a házi kertek növényeinél. Főleg bab, lencse, borsó, takarmánytök szerepel szántóföldi méretben. A kereslet szerint hullámzó a mák (kékmák) termesztése. A gépi növényápolás az utóbbi 30— 40 évben fokozatosan kiszorította a közteseket a főtermények sorai közül. A takarmánynövények termesztése az állattartás fellendülésével, a megfogyatkozott rét és legelő pótlására terjedt el. Az Ipoly és a hegyoldalakról lezúduló víz által fenyegetett rétek a szaporodó állatállományt nem tudták ellátni takarmánnyal. Ezt a helyzetet tovább rontotta a tagosítások utáni legelőfelosztás és -feltörés. „Kézbül kénytelenítettünk táplálni a marhákat" — írják 1857-ben Kemencén. Ugyanitt a Telkek dűlőn, kis szántóföldeken lucernások vannak." Az 1842-es Hont megyei közgyűlés a „lóhere tenyésztésére" buzdít. A fentiekből következően látjuk, hogy a múlt század közepén bontakozik ki a rendszeres takarmánytermesztés. 1862-ből való adat szerint a perőcsényi egyház szilváskertjében lucernatermesztés található. A mikolai uradalom vetésforgójában hat éven át lucerna szerepel.

100 168