Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Szeret átröpülni a kakas a gáton, ha a szomszéd tyúkja ott ka­pirgál. Akkor is kukorékol, ha bárhová felröpül. Ez az ő tulajdon­sága. Ha a kakas a háztetőn kukorékol, Az kérőt jelent (ha ugyan van férhez adandó kislány). Ha a kakas a konyha küszöbén kapargál, Szegénységet jelent. Ez a legnagyobb igazság, mert szegénységi bizonyítvány az, ha a jószág a konyhánál kell kapirgáljon. Egész biztos, igen éhes sze­gény állat, különben a kertben udvarolna. Említsek meg egy pár kakasos dalt, ha róluk van szó: Kukorékol a kis kakas, hajnal akar lenni, Harangoznak a templomba, el kellene menni, Égnek a gyertyák az oltár előtt még sem jön ide a párom, Elvesztettem a legény életemet, még élek sajnálom. Felszállott a kakas a meggyfára, Kukorékol hajnal hasadtára, Hajnal hasad, sűrű csillag ragyog, Régi babám karjai közt vagyok. Felszállott a kakas a meggyfára, Felvitte a gyűrűm a szájába, Hozd le kakas, hozd le a gyűrűmet, Sajnálom a régi szeretőmet. Kukorékol a kakas, jön a zsandár megvasal, Jaj Istenem elvisznek, az egyesbe betesznek, Betesznek az egyesbe, az egyes fenekére, Gyere babám váltsál ki, ne haggyál elhervadni. Kiváltalak ki, ki, ki, nem hagylak elhervadni, Eladom a jegykendőm, kiváltom a szeretőm. Gyertek ide kakastollas legények, Hadd tudja meg a világ, Meg az a szép barna lány, Ki a legény a csárdába igazán. 306

Next

/
Oldalképek
Tartalom