Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

Messze kelet tartománynak, Királyai mi valánk, Nevünk Menyhért, és a Gáspár, Ö pedig a Boldizsár. Isten küldte ő szent fiát, Tudtunkra ő is adta, Adjál te is jó szívedből, Amit tudsz, te jó gazda. Szálljon áldás fiaidra, Jószágodra szerencse, Lelked egykor az egekbe, A kis Jézus vezesse. Háromkirályok éneke : Üj csillag jelent az égen, Kit megjövendeltek régen, Szent atyák bő könyvéből, Aki senkit meg nem utál, Hirdetteti e nagy király, Csodálatos jelekkel. Kit szent lelkek óhajtottak, Limbusokban régen vártak, Buzgó kívánságokkal, Ez akit ma köszöntenek, Királyok megtisztelének, Drága ajándékokkal. Hogy kisdedhez bejutának, Fejet és térdet hajtanak, Megnyitván ő kincsüket, így imádják a Jézuskát, Ajándékukat átadják, Mutatván hűségüket. Űj királynak királyságát, Ég és a föld méltóságát, Szent Gáspár bizonyítja, Aranyat kezébe vészen, Hogy úgy tiszteletet tegyen, Ezt méltónak állítja. Menyhért, noha szegénységét, Látja, mégis istenségét Vallja ajándékával. Tömjént ad, mely nagy tisztelet, Egyedül csak Istent illet, Véghetetlen voltáért. 302