Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa (Studia Comitatensia 4. Szentendre, 1976)

ágyakat nem lehetett kirakni, mert hideg volt télen és fűteni csak egyik szobában fűtöttek. A másikat első szobának hívták, abban nem is volt fűtés. Csak két vetett ágy, asztal lócával, 4 szék, sublót, 1—2 tulipános láda. Nagy elvétve, az én lányságom alatt, egy magas szekrény, akkor sifonkasznyinak hívták. Év közben a padláson tárolták a szátvát és a kellékeit. A szátva két részből áll, melyeknek több összerakható része van. Minden alkatrésze fából van, és meg volt számozva, hogy mellik hová tartozik. A szátva két oldalát erős keményfából faragják. Ki van csapolva, ahová helyezhetőek az alkatrészek. Ha szám szerint rakjuk össze, percek alatt összeállíthatjuk. Fő része a két zúgó. A nagy zúgó, amire felhajtják a fonalat. A kis zúgó, amire a vászon kerül. Nyomdokóknak hívják azt a részét, amihez a nyistet kötik és lábbal nyomják. Bordahajnak, amibe a bordát teszik. Ezzel verik be a fonalat szövés alattArany- vagy örömpálcának azt a pálcikát, amit bedugnak a csinvatos fonálba és a nagy zúgóra helyeznek. Utána felteszik a fogast, amibe el kell osztani a pászmákat a szátva szélességével. Ezzel a fogassal kormányozzák a fonalat a felhúzásnál a zúgóra. Három ember kell a fonál felhúzásához. Egyik, aki a fogassal vezeti a fonalat, másik, aki hajtja a zúgót, harmadik, aki keményen tartja a fonalat. Ennek markos férfinak kell lenni, mert tágan nem mehet fel a fonál. Ott ül a szátva végénél egy sámlin, alacsonyan, a földnél. így folytatódik a fonál felhúzása. Közben a cépokat is a fonal közé helyezik a nagy zúgóra, hogy a fonal egymás alá ne vágódjon. Végezéskor a férfinek frissen kell kiugorni a szátvából, hogy frissen, gyorsan kikerüljön a szobából a szátva, ne szakadjon a fonál, jó nyílása legyen. így álom a szövés. Voltak egyes helyek, ahol azt a férfit, aki tartotta a fonalat a végén, szemen öntötték vízzel, hogy gyorsan kiugorjon a szátva mellől. A zúgón van a fonál. Most felkötik a csigákat egy rúdra, amire a nyisteket helyezik. Ha zsákot szőttek, akkor négy nyist ment a szátván. A csigákat famacskának nevezik, amin a nyistek jártak. A nyistek köteleinek hossza 60 cm. Mielőtt elvágnák a fonalon kötött és vetett csinvatot, előbb bedugják a 2 csinvatpálcát, kikötik a nagy zúgóhoz, úgy kezdődik a nyist beszedése. Ehhez is két ember kell, egyik a fonálhoz hátra, a másik a nyisthez előre. Egy szálával adogatják, minden nyistszembe, a szétnyílt szálak szerint 2 vagy 4 nyistbe. Utána a bordába, csak ott már egy bordafogba két szál fut. Minden bordafog közé kést dugnak és arra akasztja az adogató a két szál fonalat, amit áthúznak a késsel. Mikor ezzel is elkészülnek, behelyezik a bordát a bordahajba, a kis zúgóra ráhajtják a kezdő vásznat, amelynek rojtja van, az első szövésnél meghagyott fonal, amihez az új láncfonalat kötözik. A nyomdokókhoz kötözik a nyisteket. Kezdődhet a szövés, ha már csévéltek. Jó, ha a szövésnél ketten tevékenykednek. Egy az, aki szövi a vásznat, a másik aki eresztgeti a fonalat a nagy zúgóról és csévél. Bodzafából készítik a cséveket, amelyet a csélőre dugnak. Szintén szakajtóban van a gombolyag. A fonál végét rátekerik a csőre jobb kézzel hajtják a csélőt, ballal irányítják és keményen tartják a a fonalat. Puhára nem lehetett csévélni a fonalat, mert akkor lecsat15 Studia Comitatensia 4. 225