Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - †Schram Ferenc: A máriabesnyői búcsújáró hely

Máriabesriyőn mind a forrást, mind a szobrot megtaláljuk, mégis búcsú járó­helyeink ama csoportjába tartozik, melyek főúri alapításnak köszönhetik létü­ket. 9 A XVIII. sz. elején egy nyitramegyei, feltehetőleg horvát származású fiatal ügyvéd, Grassalkovich Antal bukkan fel Pesten, aki nagyon szegény sorból küz­dötte fel magát, s később káprázatos életpályát futott be. Kezdő ügyvédként megpróbált a királyi kamarához kerülni, III. Károly csakhamar — alig 26 éves korában — causarum regaliúm directorrá nevezi ki s innét kezdve alig tudjuk követni tüneményes pályafutását. 10 Bárói, grófi, majd hercegi rangot kap, egyre magasabb hivatalokat tölt be. Ajándék, vétel vagy csere útján három várme­gyére kiterjedő birtokot szerezve, az ország leggazdagabb és leghatalmasabb fő­urává küzdi fel magát. Hozzá kell tennünk, hogy eszközeiben nem volt mindig válogatós, de tagadhatatlanul rengeteg ellensége is volt, akik több rágalommal illették, mini amennyi a tényeknek megfelelt. Birtokainak központjává a már előbb megszerzett Gödöllőt teszi meg, káprázatos kivitelű és berendezésű ba­rokk kastélyt építtet, legkedvesebb tartózkodási helye volt, ahol az uralkodót, Mária Teréziát is vendégül látta. Ez alkalommal — forró augusztusi napon — 1751-ben, hogy a királynőnek újdonsággal kedveskedhessen, a kastélytól Bes­nyőig vezető mintegy 3,5 kilométernyi utat sóval behintette, hogy nyáron meg­szánkáztathassa. Háromszor nősült, harmadik felesége nagyon vallásos volt. A Grassalkovich által építtetett és restaurált templomok száma meghaladta a harmincat. 11 Feleségével elhatározták, hogy Mária tiszteletére lorettói kápolnát emelnek, csupán a "helyre nézve nem tudtak még megegyezni. Egy alkalommal hazafelé kocsizván leszálltak négyesfogatjukról s gyalog sétáltak tovább. Letérve az útról, az erdőben haladtak tovább, hol a fák között álló százados templomrom kövei annyira megkapták őket, hogy elhatározták, ide emelik a kápolnát. 12 Más forrás szerint a grófnét elragadták a lovak, a kocsis nem tudta megfékezni a megvadult négy állatot, a grőfné rémülten látta, hogy néhány méter választja el már csak a kanyartól, ahol menthetetlenül össze kell zúzódniuk; kétségbeesésé­ben Máriához fohászkodott, pár pillanat múlva a lovak lassítani kezdtek, majd lépésben mentek tovább. Hálából a szerencsés megmenekülésért megfogadta, hogy templomot építtet arra a helyre. 13 A néphagyomány ezt az esetet úgy színezi ki. hogy kocsikázás közben a házaspár veszekedett egymással, a gróf hirtelen haragú lévén, kidobta feleségét a kocsiból, maga tovább hajtatott. A ko­csis hiába könyörgött, vegyék fel a grófnőt, hajthatatlan maradt. Végül mikor már messzire elhajtottak, megbánta a gróf, hogy felindulásában elragadtatta magát, visszafordíttatta a kocsit, s érte ment. Felesége azonban nem volt haj­landó addig felülni, míg férje meg nem ígérte neki, hogy azon a helyen, ahol őt annyira megbántotta, templomot nem emel Mária tiszteletére. A gróf először hallani sem akart erről, de hogy felesége hajthatatlannak mutatkozott, kényte­len volt végül is engedni. Mások úgy tudják, hogy az egykori templom romjai között több hordónyi arany és ezüst kincset találtak a grófék, mikor egy alka­lommal arra jártak. Hálából templomot építettek, a kincsnek fele ráment az épít­kezésre, másik fele megmaradt. 1759-ben kezdtek hozzá az építkezéshez, a régi templom romjain. Mint a zárda történetírója megjegyzi, ásás közben nagy boltozatos pincékre, beomlott falakra bukkantak, ami szintén bizonyítja, hogy valamikor falunak kellett itt elterülnie. A mostani rendház két kiugró bástyatornyát is ezekből a régi omla­dék köveiből emelték. Pár napra az ásatás, romeltakarítás és építkezés megkez­dése után az itt dolgozó egyik kőműves, név szerint Fittier (Fiedler) János álmot látott, hogy ha a főoltár helyén ásni kezd, valami nagyon szép kincset fog ta­278

Next

/
Oldalképek
Tartalom