Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - †Schram Ferenc: A máriabesnyői búcsújáró hely

Máriabesriyőn mind a forrást, mind a szobrot megtaláljuk, mégis búcsú járóhelyeink ama csoportjába tartozik, melyek főúri alapításnak köszönhetik létüket.

9 A XVIII. sz. elején egy nyitramegyei, feltehetőleg horvát származású fiatal ügyvéd, Grassalkovich Antal bukkan fel Pesten, aki nagyon szegény sorból küzdötte fel magát, s később káprázatos életpályát futott be. Kezdő ügyvédként megpróbált a királyi kamarához kerülni, III. Károly csakhamar — alig 26 éves korában — causarum regaliúm directorrá nevezi ki s innét kezdve alig tudjuk követni tüneményes pályafutását.

10 Bárói, grófi, majd hercegi rangot kap, egyre magasabb hivatalokat tölt be. Ajándék, vétel vagy csere útján három vármegyére kiterjedő birtokot szerezve, az ország leggazdagabb és leghatalmasabb főurává küzdi fel magát. Hozzá kell tennünk, hogy eszközeiben nem volt mindig válogatós, de tagadhatatlanul rengeteg ellensége is volt, akik több rágalommal illették, mini amennyi a tényeknek megfelelt. Birtokainak központjává a már előbb megszerzett Gödöllőt teszi meg, káprázatos kivitelű és berendezésű barokk kastélyt építtet, legkedvesebb tartózkodási helye volt, ahol az uralkodót, Mária Teréziát is vendégül látta. Ez alkalommal — forró augusztusi napon — 1751-ben, hogy a királynőnek újdonsággal kedveskedhessen, a kastélytól Besnyőig vezető mintegy 3,5 kilométernyi utat sóval behintette, hogy nyáron megszánkáztathassa. Háromszor nősült, harmadik felesége nagyon vallásos volt. A Grassalkovich által építtetett és restaurált templomok száma meghaladta a harmincat.

11 Feleségével elhatározták, hogy Mária tiszteletére lorettói kápolnát emelnek, csupán a "helyre nézve nem tudtak még megegyezni. Egy alkalommal hazafelé kocsizván leszálltak négyesfogatjukról s gyalog sétáltak tovább. Letérve az útról, az erdőben haladtak tovább, hol a fák között álló százados templomrom kövei annyira megkapták őket, hogy elhatározták, ide emelik a kápolnát.

12 Más forrás szerint a grófnét elragadták a lovak, a kocsis nem tudta megfékezni a megvadult négy állatot, a grőfné rémülten látta, hogy néhány méter választja el már csak a kanyartól, ahol menthetetlenül össze kell zúzódniuk; kétségbeesésében Máriához fohászkodott, pár pillanat múlva a lovak lassítani kezdtek, majd lépésben mentek tovább. Hálából a szerencsés megmenekülésért megfogadta, hogy templomot építtet arra a helyre.

13 A néphagyomány ezt az esetet úgy színezi ki. hogy kocsikázás közben a házaspár veszekedett egymással, a gróf hirtelen haragú lévén, kidobta feleségét a kocsiból, maga tovább hajtatott. A kocsis hiába könyörgött, vegyék fel a grófnőt, hajthatatlan maradt. Végül mikor már messzire elhajtottak, megbánta a gróf, hogy felindulásában elragadtatta magát, visszafordíttatta a kocsit, s érte ment. Felesége azonban nem volt hajlandó addig felülni, míg férje meg nem ígérte neki, hogy azon a helyen, ahol őt annyira megbántotta, templomot nem emel Mária tiszteletére. A gróf először hallani sem akart erről, de hogy felesége hajthatatlannak mutatkozott, kénytelen volt végül is engedni. Mások úgy tudják, hogy az egykori templom romjai között több hordónyi arany és ezüst kincset találtak a grófék, mikor egy alkalommal arra jártak. Hálából templomot építettek, a kincsnek fele ráment az építkezésre, másik fele megmaradt. 1759-ben kezdtek hozzá az építkezéshez, a régi templom romjain. Mint a zárda történetírója megjegyzi, ásás közben nagy boltozatos pincékre, beomlott falakra bukkantak, ami szintén bizonyítja, hogy valamikor falunak kellett itt elterülnie. A mostani rendház két kiugró bástyatornyát is ezekből a régi omladék köveiből emelték. Pár napra az ásatás, romeltakarítás és építkezés megkezdése után az itt dolgozó egyik kőműves, név szerint Fittier (Fiedler) János álmot látott, hogy ha a főoltár helyén ásni kezd, valami nagyon szép kincset fog ta278