Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Irodalom - G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910)

G. SIN EDIT (Ferenczy Múzeum, Szentendre) : GYÓNI GÉZA PEST MEGYÉBEN ÉS BUDAPESTEN TÖLTÖTT ÉVEI (1905—10) Gyóni Géza a XX. század első évtizedeinek jellegzetes költőegyénisége. Költői pályája és emberi sorsa, költői és emberi tévelygései, kétségbeesett útkeresései, tragédiája szervesen összefonódnak a magyar századelő felemásul megoldott, illetve egyáltalán meg nem oldott kérdéseivel. A feudál-kapitalista Magyarország sok belső ellentmondása, előremutató és visszahúzó tendenciája mind ott feszül Gyóni Géza költészetében, egész gondolkodásmódjában, mint meghatározó tényező. Ezek az ellentmondások országos szinten sem nyerhettek még feloldást a XX. század első évtizedében. így természetes, hogy nem oldódtak fel és nem tisztultak le egyértelműen egy kora irodalmi mozgalmaitól elszigetelten élő költő, Gyóni Géza torzóban maradt életművében sem. Ez tragédiájának egyik oka. Gyóni (eredeti nevén Áchim) Géza 1884. június 25-én született a Pest megyei Gyón községben. Első tíz évét a szülői házban töltötte, majd Szarvasra, később Békéscsabára került tanulni. Miután Békéscsabán leérettségizett, a pozsonyi evangélikus teológiára iratkozott be, ahonnan 1905-ben eltanácsolták. Pozsonyban a teológia mellett a Nyugat-Magyarországi Híradó című lap munkatársaként dolgozott. 1905-ben hazakerült Gyónra. Itt apja kívánságára gyakornok lett a jegyzői irodában, közben az Alsódabas és Vidéke című lapot szerkesztette. A következő évben beiratkozott Budapesten egy közigazgatási tanfolyamra, melyet nem fejezett be. Ezután az alsódabasi szolgabírói hivatalba került közigazgatási gyakornokként, miközben a Dabas és Vidéke című lap szerkesztésével próbálkozott. 1908-ban újra nekivágott a közigazgatási tanfolyamnak, de ismét nem tett jegyzői vizsgát. 1909-es szerbiai katonáskodása után a teljes kilátástalanság hónapjai következtek-, majd Sopronba, később Szabadkára került újságírónak. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, Przemyslbe vitték. A vár eleste után kétéves szibériai hadifogság következett. Életének utolsó, tragikus állomása a krasznojarszki fogolytábor volt. Itt halt meg 1917. június 25-én, 33. születésnapján. Ez Gyóni Géza rövid életútja. Ebből az életrajzból a világháborús hónapok és a fogság évei a legismertebbek. Przemyslben írt háborús, nacionalista versei alapján tett szert arra a kétes értékű irodalmi sikerre és országos hírnévre, amelynek kapcsán — tudtán és akaratán kívül — az általa egyébként tisztelt Ady Endre tábora ellen használta fel nevét a hivatalos irodalompolitika (Ady Endre—Rákosi Jenő-per). De Przemyslben írta a magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legnagyszerűbb háborúellenes versét, a Csak egy éjszakára . . . 26 Studia Comitatensia 3 401