Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Irodalom - Szabó Sándor: Pest megyei adatok Móricz Zsigmond életéhez
SZABÓ SÁNDOR (Ferenczy Múzeum, Szentendre) : PEST MEGYEI ADATOK MÓRICZ ZSIGMOND ÉLETÉHEZ Móricz Zsigmond és a református egyház viszonyáról leghitelesebben Czine Mihály monográfiája értesít. 1 Eszerint Móricz anyagi okok, családi tradíció és társadalmi vágy sarkallására, részben pedig belső hajlandóságból iratkozik be 1899 őszéii a debreceni teológiára. Ám rövidesen csalódik. Akkori véleménye szerint a kálvinizmus — államvallássá emelkedése óta feladta oppozícióját, a híres kollégium nem egyéb egy hipotézis propagálására fenntartott agitátorképzőnél. Ezért következő év január 8-ával átiratkozik a jogra, majd rövid debreceni újságíróskodás után Pestre indul szerencsét próbálni. írásaival nem. tud tartós sikert elérni. Egy-két tanulmányát nívós folyóiratok is, de novelláit csak a Protestáns Űj Képes Naptár közli rendszeresen. Hat és fél év próbálkozásai, nagyot akarásai után még csak alig ismert publicista, s midőn írói útja után egyéni sorsa is holtpontra jut: újra a teológiához menekül. Most az ébredőbb, szabadabb szellemű pesti lelkészképzőt választja. 1906. október 12.—1907. február 13. között bejegyzett hallgató, s ha ez meglehetős szűkre szabott idő is; ezeknek a hónapoknak köszönhetjük kitűnő bibliatanulmányát, melyet bedolgozott a Fáklya című regényébe is. És itt megszakadni látszik egyházhoz fűződő minden kapcsolata. Protestáló kedve, protestantizmusa ugyan megmarad — életre kisugárzó energiaként, de — ahogy Móricz Miklós írja — a megújhodást már „nem az egyháztól várja, amelyet papjaival azonosít, s amely papjaiban megbukott, hanem mindabban, ami szocializmust hoz. 2 " Ezért, hogy bár később nem egy tanulmánya foglalkozik a protestantizmus létkérdéseivel, a lelkészek szociális-kulturális életével, avval: miként lehetne a régi tömlőket új borral tölteni — munkásságát a hivatalos egyház nem ismeri el. A Protestáns Irodalmi Társaság soha meg nem hívja, ő ellenben önkínzó igazmondásával eléri azt is, „hogy jóformán a kálvinisták, protestánsok első számú közellenségként kezelték, s mert egyetemes igazságot hirdet, minden szektával szembekerül". 3 Annál nagyobb hát a jelentősége a Tiszántúli Református Egyházkerület Baltazár-hagyatékából most előkerült két Móricz-levémek s dokumentumnak; ezt a korábbi tudomásunk módosítják, színezik a testvér elemzését. A két levél szövege a következő : 457
