Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Irodalom - G. Sin Edit: Gyóni Géza Pest megyében és Budapesten töltött évei (1906–1910)
61 Gyóni levele Deési Sándornak 1909. II. hó 7-én. (Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum 68.1.1. lelt. számú kézirat, 565. oldal.) 62 Gyóni Géza levele Deési Sándornak 1909. II. 22-én. (Dabasi Helytörténeti Gyűjtemény, Fábián Miklós gyűjtése.) Ezúton mondunk köszönetet Fábián Miklós népművelési előadónak az anyag rendelkezésünkre bocsátásáért. 63 Idézzünk két levélrészletet Gyóni irodalmi mellőzöttségéről! A Szomorú szemmel című kötetének megjelenésével kapcsolatban írja Gyóni Géza Deési Sándornak 1909. febr. 7-én: „Hogy fel fogok-e tűnni? A fene tudja és fene bánja. Egy bizonyos. Hogy ezentúl ha csak élek és megélek, minden év márciusában kirukkolok egy kötettel. Az ördög hallgasson tovább, amikor verebek csiripelnek. Majdnem öt évig, mialatt ordító antitalentumok is kitalpalják a hírnevet, ostobául hallgattam ..." (Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum 68.1.1. lelt. számú kézirat, 565. oldal.) A másik levelet a Gyóni irodalmi érvényesülésének útját egyengető költőnő, Dapsy Gizella (Nil) írta Szolár Ferenchez, Gyóni Géza sógorához 1909. II. 24-én: „Fiaim, — mennél jobban kinyitom a szemeteket, annál pozitívabban látom, hogy épp az irodalomban stréberség és asszonyok nélkül nem jut előbbre valaki. Gyönyörű, stílusos és csodálatraméltó Géza gőgje... de amíg .csak ezzel akar hatni, még Ignotus sem fogja látni a saját egyéniséget benne. Ellenben sejtsék csak a háta mögött Lónyainé-Becskey Idát vagy mást, — pozíciós múltas, mutatós asszonynépet —, mindjárt valaki lesz. Oh, pocsék ország ez a mienk!" (Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum 68.1.1. lelt. számú kézirat, 575. oldal.) 64 Kemény G., Amiről a Gyóni-ügyben hallgatnak, Századunk, 1932. Edit G. Sin: DER DICHTER UND PUBLIZIST GÉZA GYÓNI UND SEINE IM KOMITAT PEST UND IN BUDAPEST VERBRACHTEN JAHRE (1905—1910) Géza Gyóni (1884—1917) ist eine der meist umstrittenen Dichterpersönlichkeiten der ungarischen Literatur. Seine ersten Bände zeigen — neben der traditionellen volksnationalen Richtung — in erster Linie die kräftige Wirkung der modernen Dichter des Jahrhundertsbeginnes, insbesondere die von Endre Ady. Am Anfang des ersten Weltkrieges geriet auch er für kurze Zeit in Schwanken — so vielen anderen ungarischen Dichtern ähnlich — und schrieb begeisterte, den Krieg verherrlichende Gedichte. Diese nationalistische Gedichte benützte die offizielle Literaturpolitik dazu um mit dem Namen von Géza Gyóni einen Angriff gegen Endre Ady zu eröffnen. Géza Gyóni ist keineswegs identisch mit dem, von der offiziellen Literatur geschilderten, kriegshetzerischen Dichter. Sein wahres Gesicht zeigen seine fortschrittlichen, durch soziale und gesellschaftliche Probleme inspirierten Gedichte, vor allem das erschütternde, kriegsfeindliche Gedicht: „Nur für eine Nacht ..." Der Aufsatz bearbeitet den Abschnitt des Lebens und der Poesie Géza Gyónis zwischen den Jahren 1905—1910. Die Abhandlung enthält die ausführliche Analyse des Einflusses, den das Leben in den provinzialen Dörfen (Gyón, Alsó- und Felsődabas) sowie das großstädtische Leben in Budapest auf seine Poesie, auf die Entwicklung seiner Persönlichkeit und seine Weltanschauung ausgeübt haben. Die Verfasserin schildert den vergeblichen Kampf des Dichters, um das zurückgebliebene ungarische Dorf zur Besinnung zu bringen und um sein eigenes Vorwärtskommen in poetischer und menschlicher Hinsicht zu fördern.
