Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Művészettörténet - Horváth Béla: Kisebb közlemények a zebegényi Szőnyi Múzeumból

HORVÁTH BÉLA (Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény) : KISEBB KÖZLEMÉNYEK A ZEBEGÉNYI SZÖNYI EMLÉKMÚZEUMBÓL 1. A Szőnyi Múzeum Anubisz-szobrocskája Anubisz, egyiptomi istenség, Ozirisz és Neftisz fia, előbb Asszjut városának istensége volt, kinek fő kultuszhelye a XVII. felső-egyiptomi kerületben, Kynopolisban alakult aztán ki. Eredetileg a temetkezésnek és a halottakról való gondoskodásnak az istene volt, aki az elköltözöttek szellemeit a boldogságnak az oázisába vezette. Felső-Egyiptom jelentékeny részében (XII., XIII., XVII. s XVIII. kerület) főistenné lett, tisztelete egész Egyiptomban általános volt. Tisztelete a Ptolemaioszok korában Déloszon keresztül görög, majd római földre is eljutott. Vagy sakálnak, vagy sakálfejű férfiúnak ábrázolták, rövid kis kötényben. Római földre eljutva rövid ujjú tunikában jelenítették meg, kezében kormánybottal és ostorral, hellyel-közzel oly kutyafejjel, amely Apuleius szerint felerészben aranyozva, felerészben feketére volt festve. Egyetlen ilyen maszk maradt fenn eredetiben. Ezt a Hildesheimi Múzeum őrzi. (Az adatra Wessetzky Vilmos volt szíves felhívni a figyelmemet.) Az ókori szerzők jobbára egyszerűen kutyának nevezik, vagy a kutyát említik úgy, mint Anubisz szent állatát. Az egyiptomi mítosz szerint apjának, Ozirisznek halála után segített a keresésben Izisznek, és az ellenség leküzdésében Hórusznak. Atyja tetemét ő balzsamozta be, ezért került tisztelete a legközvetlenebb összefüggésbe a halottkultuszszal. Ö a „Nyugatiak", azaz a halottak elöljárója, a „tisztítóhelyek ura", vagy a „szép házé", azaz a balzsamozóhelyé, melyet „az ő termének" is neveznek. Ö ajándékozója és őrzője a sírnak, legfőbb táplálója és oltalmazója a holtaknak, őrizője az áldozatoknak. A halotti szertartást végző pap az ő maszkjában balzsamozza be a halottakat, melyeket ő tisztít meg, és ő helyez vissza életfunkcióikba; ő kalauzolja a halottakat a másvilágon, mint lélekvezető segíti a halottakat az átmenet szakaszában, megnyitva előttük a sötétségben a kapukat. Szerepel a szív megmérésénél is, az istenek tanácsában, Thotnak az eredményt leolvasva. Ami a halott tagjainak a különböző istenekkel való azonosítását, azaz az istenek oltalma alá helyezését illeti, az arc kerül Anubisszal öszefüggésbe. Az egyik szöveg például ezt mondja: „Az arcod olyan, mint a sakálé, az arcod olyan, mint Anubiszé." Anubisz szobra, mint más isteneké, gyakran szolgált amulettként. Mint minden ókori nép, az egyiptomi is erősen hitt babonákban, varázslatokban, mágiában. Hite szerint a földi és a másvilági élet egyaránt tele volt mágikus erők hatásával. Az istenek nem utolsósorban mágikus erejükkel uralkodtak a világon, és védték meg az embereket haláluk után a másvilágon rájuk rohanó démonok ellen. A varázslat végrehajtásának, vagy az az elleni védekezésnek legfontosabb 393