Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Alsónémedi viseletéhez

Nagyon öregek emlékezete szerint — úgy 1900 táján — 5 Ft-ba is került egy bunda, ezért a legény emoerkorában kapta, vette vagy örökölte. Mivel szűcs a községben nem volt, a jómódúak közvetlenül a kecskeméti és félegyházi szűcsöktől vásárolták meg, legtöbbször Pesten, a Haller piacon. Az I. világháború idején — a kevésbé jómódúak — másodkézből jutottak hozzá, amikor is a soroksáriak szekérszám hozták a subákat Némedibe eladni, mert ők akkor már a malomiparból, kenyérsütésből, jégvermekből stb. jómódúak voltak, divatoztak, városi ruhát kezdtek hordani. A subához télen báránybőr sapka, kusma járta, elöl behorpasztva. A subaviselet letűnik, de а kusma viselete szinte napjainkig megmaradt. (20. kép.) Az 1970-es decemberi némedi vásárban még előttem is vettek, de ezek egynémelyike már nem juhprém volt, hanem műszőrme, amit a szűcs készen méterre vesz. Az 1974. tavaszi vásáron is volt még, aki viselte. Ahogy házasodáskor a legény subát kapott, a nő meg ködmönt. Ez utóbbit már nem sikerült felkutatnom. Id. Surányi nagyanyjának volt — emlékezete szerint — ködmöne. Ez bőr ujjas ruhadarab volt, fekete szőrrel szegett; főleg kofálkodó asszonyok hordták, de mint láttuk, az öreg Nagy István birgésnek is volt a múlt század derekán. Körülbelül a 30-as évektől vesznek magukra az asszonyok hidegben bekecset. Ez ujjatlan bőrmellény; belső szőre fehér, a külső bőr barnára festett. A széleken kívül fekete szőrrel szegett. — Marosiné a saját bekecsét lajosmizsei 18. kép. Fiatal pár (Bálint Dániel és Kis Teréz. A menyasszony szoknyáján mirtuszsor. Repró 1935-ben készült felvételről) 19. kép. Idős férfi téli öltözetben (Krizsa Sándor mándliban, alatta kis mándli, ellenzős nadrágban, tokos szárú csizmában, kalappal. — Repró kb. 1902-ben készült felvételről) 329