Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - †Schram Ferenc: A máriabesnyői búcsújáró hely

északi oldalához remetehajlékot állíttatott, az ecseri plébános és két buzgó fiatal pap akartak idejönni remetének, már remeteöltözetüket is megcsináltatták, mikor az odajáró tömegek egyre emelkedő száma arra bírta a grófot, hogy nem remeté­ket telepít oda, hanem zárdát építtet. A munkálatok csakhamar megkezdődtek, közben a gróf barátja, Migazzi bíboros tanácsára érintkezésbe lépve a kapuci­nusok rendi elöljáróságával, megindultak a tárgyalások. A hatvani (szintén Gras­salkovich-birtok!) kapucinus főnök, P. Leonidas, már eddig is átjárt időnként misézni, gyóntatni egy társával, így Grassalkovich előtt nem volt ismeretlen az akkor nagyon szigorú, aszketikus rend. A tárgyalások kedvező mederben haladva, csakhamar érkezett is Gödöllőre három kapucinus, akik kolostoruk elkészültéig a gróf vendégeiként a gödöllői kastélyban laktak. Grassalkovich és a kapucinus rend között a következő megállapodás jött létre: 1. a besnyői kolostor minden­nap mond egy misét az alapítók lelki üdvéért. 2. A gróf ad a kolostornak évi 50 öl fát, 50 akó bort, 150 köböl gabonát és ezer ft. készpénzt. A kapucinus rend bevezetése az újonnan elkészült kolostorba 1763. dec. ?-én történt, országos ünnepség keretében, melyen a királynő is képviseltette magát Zlinszky Gábor kamarai titkár személyében. Nemcsak az előkelő világ vett részt a beiktatáson, hanem a nép megszámlálhatatlan sokasága is, mely a szom­szédos falvakból, sőt vármegyékből jött körmenetben az ünnepségre. Az alapítás idejében a rendtagok voltak a már említett P. Leonidas gvárdián, P. Pulcherius és P. Coecilianus segítői, valamint két fráter, Hiacinthus és Colomanus testvérek. Hosszú latin nyelvű beszédek során átadták a földből kiásott Mária-szobrot, a kapucinus rend gondjaira bízva. A nép között élő legenda szerint a szobor ma­gától jött Besnyőre, hiába vitték két ízben vissza, újra visszatért Besnyőre, úgy­hogy a grófné, aki nagyon ragaszkodott hozzá, kénytelen volt végül is beletö­rődni, hogy itt őrizzék a jövőben. A nagymisét követő Te Deum után az egy­házi és világi előkelőségek bevezették a gvárdiánt cellájába, átadván neki a temp­lom és rendház kulcsait, ezzel a jelképes cselekedettel megbízva az azokra való felügyelettel és gondoskodással. A vendégek ezután visszatértek a gödöllői kas­télyba, a szerzetesek számára pedig saját szakácsát hagyta ott a gróf, hogy ebédet főzzön nekik. 15 Nem jutottak azonban hozzá, mert a messze földről összesereg­lett nép annyira megostromolta a gyóntatószékeket, hogy a három gyóntató csak 24 óra múlva hagyhatta el azokat. A hívek száma a következő években is egyre fokozódott, a templom szűk­nek bizonyult, akárcsak egy részüknek befogadására is, azonkívül a három szer­zetes sem tudta már mise és gyónási igényeiket kielégíteni. Ezért Grassalkovich elhatározta, hogy nagyobb templomot építtet és családi kriptáját is itt állítja fel. Kettős (emeletes) templomra gondolt, s mivel a kápolna dombon feküdt, könnyen meg lehetett tervét valósítani. Az alsóban volt a grófi család kriptája, az oltár mögött, a hajó pedig rendes dongás boltozatú templom, padokkal és minden mással berendezve. Felette fekszik a tulajdonképpeni templom, melyet May erhoff er János épített, új homlokzattal Gföller Jakab toldotta meg 1811­ben. 16 1771. márc. 17-én fejeződött be a templom építése, ezen idő alatt a rend­házat is tetemesen megnagyobbították. A templom berendezése a legtisztább ba­rokk, a gyóntatószék, a padok, a két mellékoltár, gyertyatartók, örökmécsesek, kórus, sekrestyeszekrények mind az alapító gróf bőkezűségét és művészi érzékét dicsérik. Az egyik mellékoltár főalakjai róla és feleségéről vannak elnevezve: Antal és Teréz. Művészi kivitelű képek, egy tiroli kapucinus, P. Norbert alko­tása. 281

Next

/
Oldalképek
Tartalom