Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Néprajz - †Schram Ferenc: A máriabesnyői búcsújáró hely

SCHRÄM FERENC (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) : A MÄRIABESNYÖI BÜCSÜJÁRÓHELY A magyar néprajzi irodalom napjainkig adós egy, a búcsújárást összefoglaló munkával. Ha nagyszámú részlettanulmányt mutathatunk is fel az egyes búcsújáróhelyekre vonatkozólag, ezek szerzői többnyire megelégszenek a kegyhely keletkezésére vonatkozó mondák — nem is mindig korszerű — összefoglalásával.

1 Dolgozatunkban Máriabesnyő búcsú járóhely et szeretnénk ismertetni, keletkezésének körülményeit, valamint a búcsújárásnak ott gyakorolt formáit leírni, levéltári és irodalmi források, továbbá saját megfigyeléseink alapján. Máriabesnyő a Budapest—Hatvan—Miskolc vasútvonal mentén, a fővárostól 40 kilométernyi távolságra fekszik. A római kor óta állandóan emberi település céljaira szolgált. Legelső okleveles felbukkanása 1214-ből való, amikor Boleszlo váci püspök adományozza a leleszi koiostornak: „Besnyő prope Budám".

2 Nevét minden bizonnyal az odatelepített besenyőkről kapta.

3 A község ezután többször cserélt gazdát, a király többeknek juttatja,

4 1492-ben éri el legnagyobb jelentőségét, amikor vámszedő hely is volt.

5 Jóllehet a XIV. századi pápai tizedjegyzékben nem szerepel a község, temploma is volt.

6 Jókai ugyan a Fráter György című regényében szerepelteti a besnyői templomot és kolostort, a hatvani országgyűlésre tartva „útközben meg kell hálni Besnyőn, ahol a király és udvara a kolostorban lett elszállásolva". Nagy írónk — aki többször is megfordult Máriabesnyőn — itt nyilván saját korát vetíti majd négy évszázaddal korábbra vissza. Hosszú ideig semmi nyomára nem akadunk községünknek, a török uralom vége felé már mint elhagyott helyet, pusztát halljuk emlegetni.

7 Üjratelepülése, benépesülése a templom alapításával és búcsú járóhellyé válásának köszönhető, valamint neve elé a Mária szó tétele is. Jelenleg nem önálló helység, Gödöllő város egyik kerülete. Hazánkban általában gyógyító hatásúnak tartott forrás vagy valamely (rendszerint gyógyító erővel felruházott) kép-szobor, mely azonban más búcsú járóhelyek hasonló képétől vagy szobrától különbözik, nemcsak külsőleg, hanem eredet, erő szempontjából is — szükséges a néphit szerint elsősorban egy kegyhely létrejöttéhez,

8 Csoda nem elengedhetetlen kellék, elég valamely csodás esemény, tehát nem miraculum hanem mirum szükséges. Természetesen kell még az egyházi engedély is, hogy a főhatóság búcsú járóhellyé nyilvánítsa, ennek tárgyalása azonban nem a néprajz, hanem az egyházjog keretébe tartozik, s a nép felfogása szerint nem is elengedhetetlen kellék, csak akkor a hely hosszabb időn át, és nagyobb tömegeket vonzani nem tud. 277