Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Szabó Sándor: Stéger Ferenc az operaénekes

jába. Ám ennek ellenére — módszeresen készül az „első tenor" alakításokra. Bécsi iskoláját fejleszti, kottákat vásárol, új főszerepeket gyakorol, majd meg­újítja kosztümtárát. 1849 tavaszán már Ernánit énekli, a következő évben a leg­kiválóbbakkal ; Hollósyval, Benzával és Csillag Rózával együtt lép fel a németek búcsú játékain, Edgar a Lammermoori Luciában, hogy a kor legnagyobb színházi eseménye következzék: Meyerbeer Próféta című operájának magyarországi ős­bemutatója. 21 Elébb azonban rövid kitérőt kell tennünk ! A nemzeti felbuzdulás éveiben szépen szerveződni kezdő operatársulat Vilá­gos után — szétesik. A színház tagjai közül sokan elestek, mások bujdosni kény­szerülnek. Az ünnepelt primadonna, a nagy vonzerejű Schoedelné visszavonul, nagy veszteség éri a közkatonákat, a különben sem erős kar személyzetét, „a rnűsorpolitika felett pedig ott trónol hatalmas piros ceruzával a kezében a cen­zúra". 4. kép. Stéger Ferenc mint Faust, Angelica Moro mint Margaretha Gounod operájában. Turin, 1867. FM. 58.1.65.6. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom