Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Történelem - Dóka Klára: A szentendrei kézműipar (1690–1848)

földi és szőlőtermelés a középső kategóriába tartozó mestereknél, akik csak az év felében vagy 3

Д részében űzték mesterségüket. Egyes esetekben az ipar, máskor a mezőgazdaság volt túlsúlyban. A legszegényebb réteg csak az év *Д részében foglalkozott iparűzéssel. Szőlő- és földtulajdonuk kiegészítő jövedelmet jelentett ugyan, de ez rendszerint kicsi volt a megélhetéshez. Egy részük nem is rendelkezett mezőgazdasági ingatlannal. Számukra egy harmadik megélhetési forrás kínálkozott: munkát vállaltak a nagyobb földterülettel és szőlővel rendelkező, egész évben ipari munkát vállaló mestereknél vagy a város más birtokosainál. A kézművesek gazdagabb és szegényebb rétegének polarizálódása, a XIX. században már országosan is általános jelenség volt. A fejlődőképes városokban a meggazdagodó réteg utat talált a tőkés vállalkozások felé, az elszegényedők alapját képezték az iparban elhelyezkedő munkásrétegnek. Azokon a területeken, ahol lehetőség volt a mezőgazdasági termelésre, elsősorban a szőlőművelésre, a leggazdagabb és legszegényebb rétegek az iparból a mezőgazdaság felé fordultak. A gazdag mesterek több hasznot reméltek a szőlőtermelésből, mintsem iparban összegyűlt pénzüket kockázatos vállalkozásokba fektették volna. Az elszegényedők sem vállalták a műhelyekben dolgozó vándorló legények, vagy az első gyárakban foglalkoztatott munkások sorsát, hanem saját házukban, otthon maradtak, és mezőgazdasági napszámos munkából kerestek megélhetést. JEGYZETEK 1 Opolczer J., Szentendre településföldrajza. Bp. 1938. 30—31. 1. 2 Thirring G., Városaink népességének alakulása 1787—1910-ig. Városi Szemle, 1911. 484—485. 1. 3 Uo. 4 Petróczi S., Vác városa és a váci püspöki birtokok népességi és nemzetiségi viszonyai az 1731—1869. évek között. (Történeti Statisztikai Közlemények 1957. 2—4. sz. 99—116. 1.) 5 Magyar Országos Levéltár (OL) N. 26. 1828-as összeírás, Com. Pestiensis, Szentendre; és iparosösszesítés. 6 Pest Megye Levéltára (PML) Szentendrei lt. Tanácsi iratok, F. 19. N. 96. (1781. évi árszabás). Galgóczy K., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája. Bp. 1876—1877. I. köt. 107. 1. (1805. évi árszabás). 7 Ld. 5. sz. jegyzet. 8 PML Szentendrei lt. Tanácsi iratok, F. 19. N. 96. 9 PML Szentendrei lt. Tanácsi jkv. 1741. márc. 18. 10 PML Szentendrei lt. Tanácsi iratok 319/1791. 11 Uo., 263/1791. 12 Uo., F. 16. N. 96. 13 Budapest Főváros Levéltára (BFL), Pesti lt. Relationes a. n. 8434. 14 Dóka K., A pest-budai iparosok szerszámkészlete a reformkorban. Technikatörténeti Szemle, VI. 1971—1972. 55—72. 1. 15 PML Szentendrei lt. Tanácsi iratok 8/1791. pesti kádár leltára: BFL Pesti lt. Testamenta a. n. 823. 16 Eperjessy G., Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. Bp. 1967. 14—16. 1. 17 Eperjessy G., A Pest megyei céhes ipar 1686—1872. (Pest megye Múltjából, Bp. 1965.) 252. 1. A munka végén céh jegyzék is található. Duray K., A váci céhek. Vác, 1912. 7—15. 1. 18 Eperjessy, 1965. i. m. 252. 1. 19 Corpus Juris Hungarici. Millenniumi emlékkiadás. Szerk. Csíky K., Kolozsvári S. stb. 1657—1740. Bp. 1900. 503., 631. 1. 20 A kérdésről ld. Nagy I., A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja a 18. században. 1690—1780. Tanulmányok Budapest Múltjából. Bp. 1966. XVII. köt. 59—109. 1. 12 Studia Comitatensia 3 177