Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Stefaits István: A váci járás őstörténetének régészeti kérdései

előző években építtette, mert a quádok 374-ben éppen ezek miatt az erődépitések miatt kezdtek békétlenkedni.

46 Ezek a katonai erőfeszítések azonban sem a római birodalom belső válságát, sem a külpolitikai erők változását nem tudták befolyásolni. Alig harminckét évvel később a már többször felosztott Pannónia tartománynak Valeria nevű részét, melybe a Duna-kanyar is beletartozott, a rómaiak diplomáciai úton átadták a hunoknak.

47 Ammianus Marcellinus késő római történetírónak az 50. és 51. jegyzetben említett szűkszavú közlésén kívül az alábbi régészeti adatok dokumentálják a váci járásban levő római erődök építési idejét. A műemléki topográfia a szobi erődnél megemlíti, hogy a bélyeges téglák tanúsága szerint I. Valentinianus (364—375) idejében építették.

48 Valóban már Alföldi András is megállapította, hogy az ellenerődöket Leányvártól Transaquincumig I. Valentinianus idejében építették.

49 Ebbe járásunk limese egészben beleesik. I. sz. 370—372 között keletkeztek az alábbi bélyeges téglák és tetőcserepek bélyegei : OF ARN MAXENTI, OF ARNO BONO MG, CORTA VICÉN, VICENTIA, OF ARN VRSICINVS MG, LEG X GEM TEMP VRS, CARIS TRB, LVPICINIVS (sic!), FRIGERIDVS VP DVX.

50 A LEG X GEM TEMP VRS bélyeg megtévesztő, mert a harmadik század vége után a tégla bélyegeken a csapattestek nevei már nem szerepelnek. A LVPICINIVS bélyeg a Vác-Bolhavár őrtoronynál LVPICINI TRB formában szerepel, nyilvánvalóan azonos személyről van szó. Szobon a már említett Caris trb és Frigeridus up dux bélyegeken kívül még AP VALENTINI és TERRENTIVS DVX bélyegek is vannak.

51 A verőcei kikötő bélyegei között még Terentianus trb neve is előfordul, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy a tégla- és tetőcserépgyárak vagy gyárcsoportok parancsnokai ezredesek voltak. A gyárak helyével itt nem foglalkozunk, mert azok nyilvánvalóan a Duna túlsó partján voltak, és így tárgyalt területünkön kívül, csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy feltételezésünk szerint a gyárak a folyó folyásával ellentétes irányban keresendők, a téglákat szállító hajóknak a Dunán való egyszerű leúsztatása céljából. Mócsy András a verőcei kikötőn kívül a dunakeszi és a szobi erődöket is kikötőknek tartja,

52 amit a római hadtörténet ismeretében is el kell fogadnunk. Járásunk területén még Foton található több római feliratos kő, azonban ezek kivétel nélkül mind Rákospalotáról származnak, Fót vonatkozásában tehát semmit sem bizonyítanak.

53 A járásunkon keresztül vezető római úttal, illetve utakkal kapcsolatban, valamint az ún. Csörsz-árokkal kapcsolatban a kutatás még a kezdet kezdetén tart.

54 Egy neves római hadtörténészünk azt írja, hogy a Duna bal partjának hídfőit 179—180-ban restaurálták, illetve újjáépítették.

55 Itt elsősorban a járásunk határához közel fekvő Transaquincumra és Contra Aquincumra gondol nyilvánvalóan, valamint Brigetio és környéke ellenerődjeire, semmi bizonyítékunk sincs azonban arra, hogy járásunkban nem volt ilyen korai erőd. Az egyetlen talán ami ellene szólhat, illetve hiányát megmagyarázná, az lenne, hogy járásunkban a Duna kettős ágának keleti ága folyik, így itt az átkelés a kettős folyam miatt nehezebb lévén, a védelem is gyengébb lehetett. Mi már csak a korai kereskedőállomás valószínű léte miatt is feltesszük korábbi hídfő meglétét. 15