Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)

Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös–ludasi kereszt

élű kis poncolóval készült. A süveg nem csúcsokban, hanem kis korongokban végződik. A bal oldali tábla mellső oldalán egyházi ruhás férfi alak helyezkedik el, aki püspöksüveget, karinget és palástot visel. Az anyaga, kialakítása azonos a jobb oldali táblán levővel. Ennek is az arca a legkidolgozottabb. Tekintetét ez is a kezében tartott ereklyére szegezi. A kezét is azonos módon képezték ki, mint a másikét, de hiányzik a kezéből a színes kő. A palást díszítése, a csipkéből készült karing kiképzése is azonos a másikéval. A püspöksüveg kialakítása is hasonló módon történik. A kereszt mestere az emberábrázolásokat a korban szokásos összevontsággal oldotta meg. (Püspök magassága 0,042 m, szélessége 0,02 m. 6. kép.) Krisztus és a mellékalakok arca hosszúkás, hosszú orr, az archoz mérten alárendelt és rövid alsó ajak a jellemzőjük. Az említettek ilyen fokon történt elmondásához a keresztről az eredetivel egyező nagyságú rajzokat kellett készíteni, mert a legjobb fényképek sem adják vissza a rajta látható ábrák és díszítés finomságát. Az aranyozás csillogása is elfedi a finom vonalakat. A kereszt feltételezhető mondanivalói. A kereszt tövén látható korong, mely a mellső és hátoldalán azonos ábrákat visel, mint arról már említés történt, jelentheti a világmindenséget, de jelentheti az égboltot is, melynek középpontjában az Isten lelke ragyog a napnál fényesebben. A napkorongnak vehető kör alakú sáv, a sugárcsóváknak vehető máltai kereszt szárnyak mögé búvik. A kereszt központjából induló sugárzás erre enged következtetni. Innen indul ki a fény és meleg, mely a kereszt mindkét oldalán a keret és az ábrák között felhat a tárgy egész felületén. A fény és a meleg az élet nélkülözhetetlen eleme. A korongból kiinduló két ágból álló fonat az élet jelképe, mely az Istenből indul ki és oda tér vissza, a keresztény felfogás szerint. Ez az oka, hogy nincs a fonaton megszakítás, A mellette és közte látható sugárzás jelenti, hogy az ember életét az Isten éltető ereje kíséri. A mellső oldalon a fonat a keresztszáron úgy kúszik föl, hogy a Krisztustest alatti sík felület alá bújik és csak a fejnél búvik ki, mely a megváltás szerepével való kapcsolatot jelentheti. Ez Krisztus kereszthalálával történhetett meg. A Corpus és a hosszabbik szárnyakon levő táblák közötti végtelen fonat, Krisztus és az egyház kapcsolatát kívánja kifejezni. A két főpapi díszben látható alak az élő Egyházat jelenti. A kék színű kövek (feltehetően, hogy a bal oldali főpap kezében is az volt) az Egyház kezébe adott bűnbocsátó hatalmat jelenthették (akiknek, megbocsájtjátok bűneit, meg lesznek bocsájtva, akiknek megtartjátok meg lesznek tartva).

8 A Corpus lábánál látható zöld kő, az üdvözülés reménységét fejezheti ki, melyet Krisztus kereszthalála biztosított az emberiség számára, a keresztény felfogás szerint. Nem a szenvedő, hanem a halál felett diadalmaskodó Krisztust ábrázolta a mester a tollkoronás Krisztus-fővel. Krisztus mint király jelenik meg ezen az ábrázoláson. Széttárt karjaival a szenvedő emberiséget végtelen szeretettel magához öleli: a nyújtott ujjas kezek, áldásra emelt kezek.

9 Erre utal Kátay Mihály is, hivatkozott írásában. A szemek lehunytak, de az egyenes fejtartás nem a halott Krisztus megjelenítése. A mellkason a lándzsával történt átdöfés helye nincs jelölve. A lábfejeken sem látható a keresztfához való szegelés, szegfejek, vagy azok nyomai. 9 Studia Comitatensia 3 129