Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975)
Régészet - Tettamanti Sarolta: Temetkezési szokások a X–XI. sz.-ban a Kárpát-medencében
102 Tettamanti S., i. m. 239—240. 103 Rózsaszentmárton, Szob lehetnek XI. sz.-i temetkezések. Csorna, Győr, Pozsonyvezekény Kiss Attilánál nem szereplő, régebbről ismert lelőhelyek. 104 Nyitra (12): 165 sírból 22-ben edény, Oroszvár (66): 215:48 (Kovács L. szíves szóbeli közlése), Halimba (57): a sírok 14,3%-ában volt edény, Szentendre (97): 21,05%, Szob (165): sok edény, Szob (167): 142:13. 105 Kiss, A., i. m. 175—182. 106 Vö. a 100. jegyzetben Halimbával kapcsolatban mondottakat; Szabó K., 1938. 38. Csak 1—2 hiteles késői adat: Szeghegy (248), Kardoskút (378). 107 1—1 temetőn belül általában egyféle helyzet, variáció alig. 108 Vö. Bakay, K., 1965—66. 82—83. 109 Kat. 1130. 110 Szőke, В., 1956. 137. Stb. 111 A két tűzhely a temető északi és nyugati szélein került elő. Szabó J. Gy. (1970. 268—270.) idézi a Sóshartyán-zudótetői lelőhelyet, ahol egy hulladékgödör (áldozati hely?) szintén a síroktól ÊNy-ra volt. Vajon összefüggnek-e a veszélyes égtáj képzetével? 112 Szendrey A., 1928. 22—23.; László Gy., 1944. 492—494.; Sós, A.—Bökönyi, S., 1963. 92—93.; Bálint Cs., 1970. 38. 113 Szabó J. Gy., i. m. 268. 114 Ezt az egyház tiltotta: Szőke, В., 1956. 124—126. 130. Stb. Korábbi településekről: Kovalovszky J., 1960. 35.; Méri I., 1964. 51—52., 10. j. A templom és temető mint menedék: Szabó I., 1969. 196—197. 115 Bálint Cs., 1969. 107—114., 1970. 31—43. Utóbbi munkájában keleti finnugor és török analógiákkal bizonyítja a lóhúsevés rituális, áldozati jellegét. Ezzel lehetnek kapcsolatban a hazai temetőkben észlelt olyan jelenségek, amikor, gyakran tűzmaradványokkal együtt, egyes lócsontokat (fogak, állkapcsok stb.) találunk a sírokban vagy közöttük. Pl. Marosgombás (391), Ondrohó (15). A hasonló szórványos, főleg régi adatokat újabb megfigyelésekkel kell majd hitelesíteni. 116 Avar kori szokás: Kiss A., 1962. 153—162.; Ery, К., 1967—68. 108—109.; Balatonlelléről: RF 1971. 56. 117 Kralovánszky A., 1964. 171—184.; Ery, К., uo.; Тотка P., 1969. 79.; Bálint Cs., 1970. 35. 118 Bálint Cs., 1968. 47—., 1971. II. 295—315. Kataszteréből kimaradt: Alap (32), Novaj (148), Székesfehérvár (122): egy férfisírban kutyafogak és félbevágott disznófej (az állatcsontoknál említve, 10. térkép). 119 Ery, К., i. m. 103—104. 120 László Gy. hívta fel erre a figyelmet: 1943. 57—59., 1944. 468—470. A szokás elterjedésének részletes ábrázolását ld. Tettamanti S., 1974. 269—277. 19. táblázat 121 Cs. Sebestyén K., 1932. 175—. 209—. 122 László Gy., i. művek; Bálint Cs., 1971—1. 75. 77. 123 Dienes Г., 1957. 29—.: a nyilakat a halott a 7—9 rétegű másvilág veszedelmeinek leküzdésére kapja. 124 Szendrey A., i. m. 16.; Nagy A., 1968. 78—79.; Szabó J. Gy., i. m. 265.; Bálint Cs., i. m. 73—75. Több, szerintem vitatható esetet is említenek. 125 Kovács L., 1970. 102—107. 126 László, Gy., 1955. 134—144. 127 Uo. 128 Szabadkígyós (353) 13. sírban egyéb vámpirisztikus eljárásokkal együtt; a térképen 355a: Szarvas-belterület, idézi Szabó J. Gy., 1964. 127. 129 I. m. 119—129. 130 Nyitra (12) 93. sír, vödör, Zsitvaulány (22) 14, 27., Blandiana (388) 4. sírokban agyagedény. 131 Eger (136) 25., Kérpuszta (53) 86. sírok. 132 Blandiana (388) 11. sír, Eperjeske (180), Kenézlő I—II. (184), Tiszaeszlár I. (203), Tuzsér (213), Kolozsvár (390), Kál (288), Szabadkígyós (353), Koroncó (61), Székesfehérvár (91), Szered (18), Vukovar (131). 133 Kenézlő I. (184), Tiszaeszlár (203), Szabadkígyós (353), Koroncó (61), Pomáz (74), Zalavár (110). Gyakori eset, hogy az ékszerek a sírban nem azon helyen vannak, ahogy az viselési módjukból következnék. Pl.: Nyitra (12), Halimba (57), Szentes (360), Eperjes (321), Pécs (72); Csongrád (227), Tarcal (199): fölösleges csizmaveret garnitúra! Apró tárgyakról lévén szó, rituális vonatkozásuk (Vitaülés 1969. 109— 113.), eredeti helyzetük általában kétséges. 116
