Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - Ikvai Nándor: Pest megyei adatok a tövisborona használatához és készítéséhez

Adatgyűjtéseink során a boronákkal kapcsolatos hiedelmeket, babonákat csak nagyon elenyésző számban tudtunk felderíteni. Ugyanakkor érdekes, hogy Szendrey Zsigmond és Ákos a boronákkal kapcsolatos babonáknál megjegyzi, hogy azok mind csak a tüskeboronára vonatkoznak.

39 Tápióbicskén, Palotai Sándor mondta, hogy hallott olyasvalamit, hogy a boronát az istállóajtóba tették, boszorkányok ellen. Tahitótfalun arra emlékeztek, hogy az öreg borona ágaiból való parazsat tették visszafelé számolva kilencig a pohárba, arra vizet öntöttek, és ezt öntötték az ajtó sarkába a gonosz ellen. Ebből mosdatták (itatták) meg a szemmel vert gyereket is.

40 Rövid, és egy megye vonatkozásában is hézagokkal teli munkánkban egy lassan kihaltnak mondható ősi gazdasági eszköz életét próbáltuk megeleveníteni. Ez a próbálkozás is megmutatta, hogy érdemes ilyen egy témára szabott körben is tovább folytatni a kutatásokat. Főleg a fogas—borona—simító—henger összefüggéseinek vizsgálata hozhat újabb eredményeket az egyébként nagyon fontos eszköztörténeti feladataink körében.

41 i JEGYZETEK 1 Takács L., A tüskeborona készítése és használata Várongon. NÉ. 47. 1965. 315—328. 2 Csak néhány, lényegesebb adatot tartalmazó munkát említek: Györffy I., Földmívelés. Magy. Népr. é. n. II. 207.; K. Kovács L., Ackergeräte in Ungarn. Ungarische Jahrbücher, 1938. 299—301.; Nagy Gy., Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán. NK. 7/2. 1963. 25—26.; Ikvai N., Földművelés a Zempléni-hegység középső részén. (Műveltség és hagyomány, IX.), Debrecen, 1967. 63—64. 3 Vö. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (Etim.-Sz.). Budapest, 1967. 346— 347. adataival. 4 Györffy i. m. II. 207.; Szamota—Zolnai: Magyar Oklevélszótár. Budapest, 1902—1906. 88. skk. 5 Kniezsa I., A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest, 1955. 102—103.; Etim.-Sz., 346—347. 6 Etim.-Sz., 347.; vö. Dornay В., a Balaton-parti Gyenesdiás és régi fapincéi. NÉ. 31. 1939. 49—50. 7 A magyar nyelv értelmező szótára (Ért. Sz.). I. Budapest, 1959. 685. 8 Ért. Sz. VI. Budapest, 1962. 800. 9 Pethe F., Vizsgálódó magyar gazda. Béts, 1797—1805. 309. 10 Galgóczy K., Magyarország mezőgazdasági statisztikája. Pesten, 1855. 267; Sporzon P., Az okszerű talajművelés. Pest, 1871. 24. 11 Adatainkat a megye múzeumaiban levő típusok összegezéséből, a helyszíni gyűjtések eredményeiből, valamint a megye múzeumaiban gyűjtött feljegyzésekből (Pest megyei Múzeumok irattára 734/72.) állítottuk össze. 12 Gunda В., Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ. 29. 1937. 51. és 25. ábra. 13 Takács, i. m. 14 Ikvai, i. m. 63—64. és 35/D. kép. 15 Pethe, i. m. 312.; Bátky Zs., Útmutató a néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest, 1906. 34. és 5. ábra, alföldi típusként emlegetik. Ld. még Takács, i. m. és Mogyoróskára vonatkozóan, Ikvai, i. m. 64. 16 A ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményében Tápióbicskéről N. 64. 58. 3. és N. 64. 68. 1. ltsz. 17 Az Arany János Múzeum gyűjteményében 62. 36. 1. ltsz. 18 Morvay P., Szokolya gazdálkodása. NÉ. 30. 1938. 286. 19 A nagytarcsai falumúzeum gyűjteményében 72. 5. 1. ltsz. 20 Györffy, i. m. II. 151. 498. kép. 21 A szentendrei Ferenczy Múzeum gyűjteményében 61. 20. 1. ltsz. 22 Szathmáry Z. gyűjtése. 23 Törekvésünk hasonló Takács, i. m. munkájához, egy új terület adataival járulva hozzá a cikkében célként megjelölt hazai feltárásokhoz és a szélesebb körű összehasonlításhoz. 200