Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Történelem - Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma I.

parancs közhírré tétele után kb. tisztában voltak a helyzettel, mire egymás után jelentkeztek szolgálattételre az állomáson. Az üzletvezetőség távirata alapján vissza is vették őket.... Hétfőn reggel a városházára beállított egy budapesti első gyalogezredben honvédőrmester, aki Göndör Sándor katonaügyi előadónak átadta 13 vasúti alkalmazott behívóját... A katonai behívókat kézbesítették, s be is osztották az alkalmazottakat a helybeli állomásra szolgálatra."

44 A kormány minden eszközt felhasznál az erősödő munkásmozgalom felszámolására. Agrár- és iparimunkás-egyleteket szervez, röp- és hetilapokat ad ki. Célja a szocialista propaganda ellensúlyozása. A földművelésügyi miniszter 1904ben segítséget kér a „helyesirányú" munkáslapok és röpiratok terjesztéséhez. Kéri a polgármestereket, hogy városonként, falvanként 5—20 kisgazda címét küldjék meg, akiknek a „helyesirányú" lapot díjtalanul megküldhetik. Az 1897-es főispáni bizalmas jelentésben olvashatjuk: „A szociális mozgalmak melegágyát a munkáskörök és -egyesületek képezik. Ilyen körök ezután csak a legnagyobb óvatosság mellett alakulhatnak. Az engedély nélküli gyűléseket szigorúan meg kell torolni, a külföldi agitátorokat ki kell tiltani.

45 1904 júniusában megalakult az Országos Magyar Szövetség váci fiókja. A szövetség célja szintén a munkásmozgalom ellensúlyozása. A váci fiók elnökévé Dr. Tragor Ignácot választották. 1906-ban újabb „helyesirányú" munkásegylet keletkezett. Megalakult az Országos Munkásvédő Szövetség váci fiókja. A szövetség „a magyar haza és a fennálló rend keretében akarja és fogja szolgálni a magyar munkásság százezreinek létérdekeit."

46 Ezek a mesterségesen létrehozott szervezetek nem váltották be a kormány reményeit. Nehezen tudtak tagokat szerezni, s hatásuk erősen alatta maradt a tényleges munkásszervezetekének. Az 1905-ös orosz forradalom Vácon is éreztette hatását. Ebben az évben sorra alakultak a munkások szakmai szervezetei, s minden jelentősebb gyár munkásai sztrájkba léptek. 1905 januárjában a Schrött-féle vendéglőben a vas- és fémmunkások gyűlést tartottak. A gyűlésen Rády Sándor a budapesti szocialista központ kiküldötte szónokolt. A gyűlés résztvevői megalakították a Vas és Fémmunkások Egyesületének váci fiókját. A fiók elnöke Szemerád Károly, pénztárosa Csetneki Antal lett.

47 Ugyanebben az időben megindul a földmunkások szervezkedése is. Magasabb béreket, férfinapszámért 2 K., női napszámért 1 К 60 fillért követeltek. Április 2-án tartott gyűlésükön a gazdasági követeléseik mellett már politikai követelés, az általános és titkos választójog is szerepelt. A földmunkások szervezettségének eredményeként 1905 nyarán széles körű aratósztrájkhullám bontakozott ki. Sztrájkoltak az aratók Lutzenbacher Jenő, özv. Meisner Nándorné, s Braun bérlő birtokán.

48 1905 márciusában sztrájkoltak az ácsok és a kőművesek is. Magasabb bért és rövidebb munkaidőt követeltek. A munkások jól szervezettségének köszönhető, hogy a mesterek a fővárosból sem kaptak utánpótlást, s így 2 hét múlva kénytelenek voltak engedményt tenni.

49 1905 áprilisában megalakították a Szocialista Nőegyesület váci fiókját. Az egylet elnökéül Suhajda Malvint, titkárául Natkai Juliannát választották. A szocialista lap terjesztésével Lehóczky Ilonát bízták meg. „Hétfőn a vas és fémmunkások főúton levő szakegyletében a váci munkásnők összegyűltek, s előttük 153