Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Fegyó János: Késő középkori lakóház leletmentése Ráckevén

4. kép: A betontámok alapozásához mélyített gödrök, ahonnan a leletek előkerültek. is lemondtunk, mert kb. 1,5 m-re már a Duna vízszintjével azonos talaj /ízre számíthattunk. A további 1 m mély alapozási földmunkát kézi erővel végezték (2. és 3. kép). A munkagödör alapszintjétől számított 30—70 cm-re vastag sávban megszenesedett gabonaszemek, vályogfal maradványai, vörösre égett paticstörmelék, cseréptörmelékek kerültek elő. Ekkor, 1970. május 5-én értesültem az utcai járókelőktől (nem az építésvezetőtől!) a leletek előkerüléséről. Tekintettel arra, hogy az építkezést nem lehetett hátráltatni, meg kellett elégedni a megfigyeléssel, mert a további építkezési terv is nagyjából egybeesett a feltárási teendőkkel. Az építkezés következő fázisában betontámok alapozásához egymástól 2 m távolságra 12 db 2 X 2 m alapterületű gödröt ástak (4. kép), s ezek megfigyelésével, illetve, ha szükséges volt, további bővítéssel tudtuk a leletmentést elvégezni. A betontámok alapgödreinek kitermelésekor a helyszínrajzon feltüntetett lakóház alapjai rajzolódtak ki (5. kép). A felmérést megnehezítette, hogy az épülettörmeléket részben összeforgatták, valamint a terület beépített volta a további feltárást lehetetlenné tette. A megszenesedett gabona, a mindenütt kormos faltörmelék, a romokat fedő hamuréteg arra utal, hogy a lakóház tűzvész következtében pusztult el. Feltehetőleg a tűzvész után forgatták át a romokat megmaradt értékek után kutatva. Ezzel magyarázható, meg a tűz hamvasztó erejével, hogy csak néhány használati tárgy került elő, valamint az alább részletezett vastárgyak és kályhaszemek, többnyire törött állapotban. Az első leletek (ekecsoroszlya, akasztókampóban végződő vaslánc) a munka96