Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Fegyó János: Késő középkori lakóház leletmentése Ráckevén

FEGYÓ JÁNOS (Árpád Múzeum, Ráckeve) : KÉSŐ KÖZÉPKORI LAKÓHÁZ LELETMENTÉSE RÁCKEVÉN Ráckeve középkori történetéből, az írásos források gyakran nagyon szórványos híradása mellett tárgyi anyagot csak elvétve mentett meg az utókor. Néhány, többnyire alépítményében középkori lakóház utal a középkori városmagra, de Ráckevére a középkorban oly jellemző kereskedőházak feltételezett gazdag tárgyi anyagából szinte semmi sem maradt a XX. századra. A Kossuth Lajos utca 1. szám alatti XV—

XVI. századi szerb kereskedőház műemléki feltárása, vendéglővé történő helyreállítása kapcsán is csak néhány szórványlelet és egy töredékes kályha anyaga került napvilágra.

1 Pedig az említett kereskedőház, a jelenlegi Fekete Holló vendéglő, méreteiben is valószínűleg az egyik legnagyobb lakóépület volt a késő középkori Ráckevén.

2 Érthető, hogy számunkra különösen értékes minden olyan tárgyi bizonyíték, mely az egykori mezőváros mindennapi életéről tudósít. Az Árpád Múzeum tárgyi gyűjteménye 1970>-ben olyan leletegyüttessel gazdagodott, amelynek helyét és előkerülésének körülményeit is ismerjük.

3 A következőkben erről a leletmentésről számolunk be. 1970 januárjában kezdték meg Ráckevén az István tér 23. számú ház bontásával az új üzletház építését. Az István tér, a mai község legfrekventáltabb pontja, a középkori városmag déli, délkeleti részét alkotta (1. kép). Közvetlenül a leletmentés telke mellett állt a XVII. században — a Marsiglitérképen is jelölt — szárazmalom. A Dunától mintegy száz méterre eső terület már a XVI. században is központi helyet foglalt el. Skaricza Máté 1581-ben írt versezetéből

1 viszonylag átfogó képpel rendelkezünk a XVI. századi mezőváros településrendszeréről, s ebből adódóan minden belterületi földmunkát kiemelt gondossággal figyelünk. Hasonló leletekre számíthatunk a mai Vörös tér déli részén, a késő gótikus Szent Kereszt-templom egykori helyén is.

5 Az István tér 23. számú telken folyó építkezés megkezdésekor nyomatékosan kértem Szépe László építésvezetőt, hogy az esetleg előkerülő leletekről értesítsen, de kérésem — megértés hiánya miatt — hiábavalónak bizonyult. Az alapozó földmunkákat markológéppel végezték, s így semmi érdemleges lelet nem kerülhetett elő. A munkagödör oldalán 2—2,20 m mélységben égett nyomok, hamu, valamint vörösre égett paticstörmelék volt megfigyelhető. A 2 méter mélyen jelentkező égett nyomok talán az 1802. évi nagy tűzvész áldozatául esett lakóház maradványait jelzik.

6 A 18X13 m alapterületű munkagödröt 3,5 m mélyre ásták gépi erővel, s amikor elérték a szomszédos ház pincéjének alapszintjét, a további reményekről 93