Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Tettamanti Sarolta: Adatok a Pilis hegység középkori településtörténetéhez

Pilisszántó és Csobánka területén, a P.-szántó alól folyó patak mentén — főleg a bal partján — a Hosszúhegy, Ciribori- és Garancs-hegyek alján sok, de szórványos Árpád-kori és későbbi középkori kis településnyomot találtunk (1. kép 2 ÍJ.

73 A patak túlsó partján, Garancs-pusztán — ma Pilisvörösvár — a dombhát ÉK-i lejtőjén több mint 1 km hosszú területen középkori falu, középpontjában teljesen kiszántott épület (templom?) törmelékei. A felszínen XIII—

XIV. sz.-i edénytöredékeket találtunk, korábbit nem.

74 Pilisvörösvár környékén több lelőhelyet fedeztünk fel (1. kép 13—16.): Nagyobb méretű falura utaló Árpád-kori—késő középkori felszíni leletek a község alatt, a csobánkai út és a Háziréti-patak határolta területen jelentkeztek (1. kép 15.)

75 A vörösvári völgy területén az oklevelek sok falunevet őriztek meg. Legbiztosabban a Garancs-pusztán talált települési maradványokat azonosíthatjuk, mégpedig a középkori Garancs faluval. Az Országos Levéltár 1760 körüli időből származó, Csobánka és P.-szántó közötti peres területet ábrázoló térképén a „rudera Gerencs" megjelölést pontosan azon a helyen láthatjuk, ahol mi a lelőhelyet megtaláltuk (7. kép).

76 Garancs birtok 1465-ben szerepel először, ekkor a pilisi apáté. A XVI. sz.-ban elpusztul.

77 A falu középkori templomának romjait a XVIII. sz. elején Vörösvár új német telepesei termelték ki építkezéseikhez.

78 Csobánka falu középkori elődjének pontos helye kérdéses. A mai község egyik temploma sem korábbi a XVIII. sz.-nál.

79 Bél Mátyás úgy tudja, hogy Csobánka megegyezik a középkori Boron faluval.

80 Boron ősi birtokosa a Hunt— Pázmán nemzetség.

81 Az 1299. évi határjáróirat szerint Boron határa érinti a Szántó-Budai utat, a Boyontha patakot (azonos lehet a Koller-árokkal, a Csobánka és P.-vörösvár közötti mai határpatakkal), itt egy szilfánál van Szántó, Boron és Kande falvak közös határjele. Ugyanez az oklevél Boron Szt. Mártonegyházát is említi.

82 1696 к. a török időkben elpusztult Boron helyét, ill. környékét szerbek szállták meg, így jött létre Csobánka.

83 Boron régi templomát a XVIII. sz.-ban még említik.

84 Helyi hagyomány szerint az Ócsobánka dűlőben — ezt a területet a beköltöző szerbek nevezték el így!

85 — levő templomrom a régi Csobánka temploma. A területet a mai községtől egy magas dombvonulat választja el, elég messze van. A XVIII. sz.-tóT folyamatosan élő hagyomány szerint mégis ebben a távol eső völgyben kell a középkori Boront keresnünk. Pilisszántó a középkorban több néven szerepel: Királyszántó-Kisszántó, Nagyszántó XI—

XII. sz.-i települések. A Csobánka határában levő Királyszántón eredetileg királyi szolgáló népek élhettek.

86 Szántót először 1299-ben említik.

87 A XVI. sz.-ban mindkét falu elpusztul.

88 Valószínűleg a P.-szántó alól folyó patak mentén, a hegyek alján talált középkori települések táján kell Királyszántót keresni, a mai falu közelében vagy helyén pedig Nagyszántót. 1725-ben Szántó vidékén régi templom romjait említik.

89 Pilis vörösvár középkori elődje Kande volt. 1248-ig a budai káptalan birtoka.

90 A XIV. sz.-ban többek között az óbudai klarissza apácák is birtokolnak itt.

91 Az említett határ járó-oklevél szerint Boronnal, Szántóval volt határos. Amenynyiben Kandet a Pilisvörösvár mellett talált nagy középkori teleppel azonosítjuk, úgy a XVIII. sz.-i német község részben fatelepült az itt talált romokra. 88