Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Tettamanti Sarolta: Adatok a Pilis hegység középkori településtörténetéhez
A karikák átl. mérete: átm: 20 mm, huzal vastagság : 1 mm, az S vég szélessége: 3—4 mm (3. kép 2. 3. 8. 9., 5. kép 5.). Az ismert anyagban vastag huzalú, széles és bordázott végű karika nincs. Az ékszernek a fenti legkorábbi egyszerű vékony típusa a Kárpát-medencében a X. sz. 60—70-es éveiben jelenik meg és a XI. sz. elejéig egyeduralkodó. 29 Az S végű karika a női viselet tartozéka. 30 A 17. és a 23. biztosan női sírok mellett valószínűleg nők. ill. leánygyermekek feküdtek a másik 3 sírban is. Az 1. sír halottjának fül mellett kétoldalt lelógó 1—1 fonatját díszítette a koponya jobb és bal oldalán a fülek táján talált 2 hajkarika. 31 A 23. sírban a szegycsont két oldalán levő 1—1 hajkarika a két fonatot a végén foghatta össze. A 17. sírban 1—1 karika a két fülnél, 2 a tarkó jobb oldalán volt. Ha egy sírban 4 vagy több hajkarika található a koponya körül, akkor szalagokra erősített karikákkal kombinált hajviseletre gondolhatunk. 32 A 25/a és a 39. sírokban a hajkarikák bolygatott helyzetben kerültek elő. A temető területéről 1942-ben egy szórvány gömbsorcsüngős ezüst? fülbevaló került elő. Honfoglalás kori típus. 33 Ruhaveretek Sashegyi S. feltárásából, a 2. és a 8. sírokból kerültek elő. Mindkét sír a felső fejtés északi (30 év előtti!) peremén, a nyugati részen volt. A 2. női sírban a koponya jobb és bal oldalán talált 1, ill. 2 veret a fennmaradt rajz szerint a kéttagú csüngők felső tagjával azonos kerek veretek típusába tartozik. Ez a honfoglalás kori női ruhadísz a XI. sz.-ban fokozatosan eltűnik. Az inget, pártát vagy süveget veretek sorozata helyett csak 1—2 db díszíti. 34 A 2. sír veretei és a 8. sír hasonló helyzetű vereté szintén valamilyen fejre való ruhadarabot ékíthettek. 3 '" 1 A nyak ékszerei Nyakperec. A 33. és 42. valószínűleg leánygyermeksírokban találtunk nyakperecet. A bánya DK-i szélén lévő 42. sírban egyszerűbb, 3 vékony huzalból sodrott hurkos-kampós záródású példány volt (2. kép, 5. kép 7.). Ez a típus még a X— XI. sz. fordulója előtt megjelenik a kora Árpád-kori köznépi, női temetkezésekben. 36 A temető K-i szélén levő 33. gazdag gyermeksírban egy 4 vastagabb huzalból sodrott és közbeiktatott sodrott filigránszállal díszített nyakék volt (2. kép, 4. kép 2.). Ez a díszesebb változat csak a XI. sz. első felében jött divatba. 37 Bronzcsörgőt a 33. sírban találtunk, ezen kívül Sashegyi említ feljegyzéseiben szórványdarabokat a lelőhelyről (5. kép 10.). Mind a X., mind a XI. sz.-i leletanyagban megtalálható ékszer. 38 Gyöngyök. A 33, 35, 38, 42. sírokban talált nyakláncok gyöngy típusainak időbeli előfordulása: X. sz. vége— XI. sz. (4. kép 3., 5. kép 2, 4, 8.). 39 Gyűrűk A felső fejtés Ny-i szélén feltárt 45. sírban (2. kép) sima, nyitott bronzkarika került elő a bal kéz táján. A haj karikának készült ékszert a halottnak gyűrűként adták (5. kép 9.). A temetkezés valószínűleg X. sz.-i. 40 A fennmaradt jegyzetek és 6 Studia ... 81
