Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Régészet - Dinnyés István: Blaskovich Múzeum régészeti gyűjteménye
57 Márton L., 1906. 32—33. о. А 34. oldalon a szerző ugyanezt a sírt 293.-ként említi. 58 Kovrig L, 1963. 131—132. o. 59 Marosi— Fettich, 1936. II/9—10.; VI/34. és II/5.; IV/42. táblák. 60 A középső avar kor történelméhez Szádeczky-Kardoss S., 1968. és Bóna I., 1970. 259—261. о. 61 Középső avar kor régészeti anyagához Kovrig I., 1963. II. csoport; legutóbb Szabó J. Gy., 1968. foglalta össze a középavar köznép régészeti hagyatékát. 62 Hampel J., 1905. III. k. 266—268. k. 63 Fettich N., 1929. 68—124. o., VI—X. táblák. 64 Marosi—Fettich, 1936. 9—17. o., I—VI. táblák. 65 BMA 117—71. 66 MRT 2. 23. t. 15—23.; 25. t. 23—31.; 26. t. 21—28. 67 Lásd előbbi jegyzetet. 68 Szőke В., 1962. 54—55. о.: kauri csüngőkről; 95. oldalon a karperecről. 69 BMA 122—71. 70 Hasonló zabla található pl. a bashalmi temetőben: Dienes I., 1956. LXVIII/4.; LXXI/12. 71 Szőke В., 1962. 59—61. о. Török Gy., 1962. 363. és 550. sír a 3. csoportban, XI. sz. 2. fele— XII. sz. eleje. 72 MNMA 292.T.IV. A lelőhely azonos a Rég. Tan. II. 1086. sz. lelőhellyel. 73 Szőke В., 1962. VI. tábla 7. kép. Török Gy., 1962. Taf. XIII.; XXXIX. Az 1. és 2. csoport. 74 BMA 151—71. 75 A torques analógiái a halimbai temető 2. csoportjában találhatók meg: Török Gy., 1962. Taf. XXVII., XXXV., XXXVI.; Szőke В., a csavart torquest a X. sz. vége— XI. sz.-ra keltezi: Szőke В., 1962. 92—94. о. 76 Szőke В., 1962. 88. о. Kralovánszky А., 1959. 77 Szőke В., a cserépbográcsok használatát XI—XIV. sz. eleje keltezi: Szőke В., 1955. 86—90. о. A cserépbográcsok eredetét, használatát összefoglalóan feldolgozta A. Habovstiak, 1961. 78 Kalmár J., 1971. 360. o., 55. kép. 79 Lásd előbbi jegyzetet. 80 Holl L, 1956. 2. és 10. kép; Holl I., 1966. Abb. 29/3—4. 81 Holl I., 1963. 22. és 72/1., 2., 4. kép. Holl I., 1966. Abb. 34/5—8. 82 Holl I., 1963. 342. o. szerint a lábasok Magyarországon a XV. században terjedtek el. 83 Holl I., 1955. 54. kép 5/6. és 19/1. sz. jegyekhez áll közel. 84 Szabó K., 1938. 101—105. o. a grafitos edények széles körű elterjedését a XV— XVI. sz.-ra teszi. Nagyjából ugyanezen véleményen van Holl I., 1955. 163—187. o., aki a vidéki elterjedést a XV. sz. végétől keltezi. 85 BMA 109—71. 86 Grafitos töredékhez lásd a 84. jegyzetet, vörös festés: Holl L, 1963.; vörös kerámia: Holl I, 1963. 351—52. o.; vörös és szürke kerámia: Szabó K„ 1938. 105—106. o. 87 Kalmár J., 1971. 366. o. 88 BMA 145—71. 89 Kalmár J., 1971. 43. o. 61. kép: kopjahegy; 362. o., 59/d. kép: sarkantyú. 90 Kalmár J., 1971. 43. o., 62. kép. 91 Temesváry F., 1961. 50/8—11. ábra; Temesváry F., 1963. 61/3b és 8b ábra. 92 Temesváry F., 1963. 42/ ; 3. ábra; díszesebb változatok: 59. ábra. 93 Kozák K., 1963. 94 A lelőhely azonos a Rég. Tan. II. 77. o., 1085. sz. lelőhellyel, a szablya téves meghatározása alapján sorolták a honfoglalás kori leletek közé. 95 Kalmár J., 1971. 82—83. o., 148/b— с kép. RÖVIDÍTÉSEK AÉ: Archaeológiai Értesítő Á., á. : átmérő BMA: Blaskovich Múzeum Adattára Fá. : fenékátmérő H., h. : hosszúság Ln. sz.: legnagyobb átmérő (edény) I" 51
