Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Megemlékezések - Novák László: Balla Károly (1792–1873)
feldolgozás, kereskedés előrehaladását is. 10 A sok értékes gazdasági információ és tanácsadás meddő fáradozásnak bizonyult. Az előfizetők csekély száma miatt Ballá Károly 1837-ben kénytelen volt megszüntetni lapját. 11 Gazdasági vonatkozású vélekedését azonban a különböző lapok hasábjain a későbbiek során is a köz hasznára bocsátotta. 12 Ballá Károly 1846-ban vonult vissza végleg pótharaszti birtokára, mert az 1838-as árvíz idején történt megfázása a hallásának erőteljes romlását idézte elő, s emiatt meg kellett válnia hivatalától. 13 Visszavonultsága magyarázza, hogy nem kapcsolódott be aktívan az 1848-ban fellángolt szabadságmozgalomba. 14 Vidéki birtokán nemcsak mezőgazdálkodással foglalkozott, hanem belemélyedt a természet jelenségeinek vizsgálatába is. A légkör jelenségeinek megfigyelése, valamint a földforgatással kapcsolatban végzett számításai több tudományos értekezés alapjául szolgáltak. Egy asztronómiai kalendárium tervezetét készítette el 1858-ban. 15 Ö magyarázta először helyesen az északi fény jelenségét. Az éghajlati viszonyok értékelése és az éghajlati elemek összevetése alapján készítette el 1865-ben az „Üdőtan" с munkáját, amely „A cosmos apotheosisa" с tanulmányával együtt a természettudós munkásságának tetőpontját jelentik. 16 Életében sokszor érte — némelykor alaptalan — bírálat, de fájó volt számára az is, hogy kora nem méltányolta kellőképpen meteorológiai munkásságát, reménykedett, hogy amit életében nem sikerült elérnie, halála után megjelentetik e tárgyú tanulmányait. 18 A szárnyaszegett tudós vidéki otthonában, barátai, tisztelői társaságában feledni tudta mellőzöttségét. Főképpen Károly napján keresték fel sokan: ilyen alkalommal fordultak meg Pótharaszton a híres nagykőrösi gimnázium tudós tanárai is (Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc, Salamon Ferenc, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Weisz János), akik között Arany János is jelen volt. 18 Ballá Károly meteorológiai prognózisainak nemcsak itthon, külföldön is híre ment: a bogarasnak vélt természetvizsgáló előrejelzései többnyire beváltak. Ez szolgált Ballá Károly legendás hírének alapjául. 1873. május 16-án halt meg Pótharaszton Ballá Károly, s temetési rendelkezésének megfelelően a pótharaszti majorja melletti Sírdombon helyezték örök nyugodalomra. Emlékét nemcsak a sírhantján álló kőobeliszk őrzi, hanem egyéniségét a felejthetetlenségbe vitte a magyar irodalom halhatatlan anekdotázója, Mikszáth Kálmán, aki a „Kemény Gábor elődje" с novellájában állít Ballá Károlynak örök emléket. JEGYZETEK 1 Ezzel kapcsolatban vö.: Vörös A., 1964. 344—348. 2 Vörös K., 1964 348.; Penyigei D., 1961. 169—489.; Wellmann L, 1961. 206—222.; bazár V., 1955. 254—256.; Vörös K., 1961. 10—32., 371—412.; Sülé S., 1964. 3 Vö.: Wellmann 1., 1954. 4 Geszthelyi Nagy L., 1938. 6—10. 5 Hídvégi L., 1963. 16—25. 6 Geszthelyi Nagy L., 1938. 21—41., 43—53., 55—91. 7 Életrajzi adataival kapcsolatban 1.: Galgóczy K., 1879.; Szinnyei J., 1891.; Révai nagy lexikona. II. k. 1911. 507.; Magyar életrajzi lexikon, I. k. 1967. 92—93.; Ballá K., 1841. 8 NAJMA. 72.52.6.1., 72.52.6.2., 72.52.6.3. 9 „Szabados Nagy-Kőrös Várossá NN. Fő-Bírája és Tanácsa, ez által megesmérjük adván tudtokra mindeneknek: hogy Nagy-Kőrös Várossá Közönségének tulajdonos Jussal birtokában lévő Pótharasztjai Pusztából azon nagy részént futó homokkal elterített 1169 jugerumból álló darab földet, mellynek Északról a Vasadi és csévi Határok a szomszédjai... árendába kiadtuk Nemes Ballá Károly Űrnak, a következendő feltételek alatt: úgymint 348
