Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Régészet - Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról

lenne: ennélfogva aziránt van szerencsém tisztelettel felkérni, miszerint az elvitt tárgyakat, azoknak leírását, esetleg az Archeológiai Értesítő azon számát, melyben azokat megismertetni méltóztatott, lehető sürgősen megküldeni méltóztassék."

65 1896-ban, végül 1899-ben

GG ismét fel kellett szólítani, erre végre válaszolt: „Tekintetes Polgármester Űr! Múlt évi 13.199. sz. megkeresésére van szerencsém Tekintetes Polgármester úrral tudatni, hogy az 1894 évi nagykőrösi ásatás leírását e hó folyamán fogom elkészíteni s annak befejeztével körülbelül február első napjaiban úgy a tárgyakat, mint leírásukat és rajzaikat tisztelettel vissza fogom küldeni. Maradtam mély tiszteletem kifejezése mellett Budapest, 1900, 1/3 a Tekintetes Polgármester úrnak kész szolgája Nagy Géza."

67 E levelét sem követte azonban a tárgyak visszaküldése, mert február 27-én ismét meg kellett sürgetni.

68 A leletek további sorsa sajnos ismeretlen, sem az iratok, sem a helyi sajtó nem emlékezik meg róluk. Az idézett szövegek részletes tájékoztatást nyújtanak a Nagykőrös körül 1879-ben és 1894-ben lefolyt ásatásokról. E népszerűsítő jellegű források életszerűen adják elő a történteket és hű képet adnak a régészeti munka akkori állásáról, a régészek ismeretanyagáról.

69 JEGYZETEK 1 Amennyiben vázlatokat készítettek, az ásatás földrajzi helyét nem volt könnyű meghatározni, mert a kataszteri térképek Nagykőrösről és környékéről csak 1880—1881ben készültek el. A katonai térképek sem álltak rendelkezésre, mert azok Kecskemétről és környékéről 1885-ben, Ceglédről és környékéről pedig 1886-ban készültek. Tehát az első ásatásnál ezek egyike sem állt rendelkezésre, magának a városnak sem volt ebben az időben, az egész határára vonatkozó kinyomtatott térképe. Esetleg a Ballá Antal-féle Pest—Pilis—Solt megyék térképét használták, ha egyáltalán használtak ilyet. Azt, hogy az 1894-es ásatások vezetőinek volt-e térképük, az a helyi forrásokból megállapíthatatlan. 2 Thallóczy Lajos, történész (1856—1916). Fiatal korában egy ideig az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője volt. (Magyar Életrajzi Lexikon, továbbiakban MÉL. 2. köt. Bp. 1969. 851. 1.) Hampel József, régész (1849—1913). 1877-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának őre, később igazgatója. (MÉL 1. köt. Bp. 1967. 669. 1.) Pulszky Károly (1853—1899). Pulszky Ferenc régész és politikus fia, 1881-ig az Iparművészeti Múzeum őre volt. (MÉL 2. köt. 449. 1.) Wagner János régész. (Banner J.—Jakabffy I.: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája. Bp. 1954. 528. lapon: Wagner J.: A nagykőrösi ásatások. Archeológiai Értesítő XIII. 1879. 365—368. 1.) Nagy Géza, régész (1855—1915). 1899-től a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának a munkatársa. Kada Elek (1852—1913). 1891-től újságíró volt Budapesten, 1897-től Kecskemét polgármestere. (MÉL 1. köt. 834. 1.) 3 Arany János 1851—1860-ig, Mentovich Ferencz. 1850—1856-ig, Szász Károly 1852— 1853-ig, Salamon Ferencz 1853—1854-ig, Szabó Károly 1855—1856-ig, Szilágyi Sándor 1852—1853-ig működtek Nagykőrösön. 4 Nagykőrös első hetilapja „Nagy-Kőrös" címmel 1878 és 1900 között jelent meg, Tóth József ügyvéd szerkesztésében, mindössze 110—120 példányban jelent meg. 5 Pais D., Magyar Anonymus, Bp. 1926. 71. 1. 6 Nagy-Kőrös (továbbiakban: NK) 1878. 17. szám 3. 1. 7 NK 1878. 49. sz. 3. 1. 8 NK 1879. 1. sz. 3. 1. (1879. január 5.) 9 NK 1879. 2. sz. 3. 1. (1879. január 12.) 10 NK 1879. 3. sz. 3. 1. (1879. jan. 19.) 11 NK 1879. 31. sz. 3. 1. 12 NK 1879. 37. sz. 3. 1. (1879. szept. 14.) 32