Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Művészettörténet - Horváth Béla: Kernstok Károly „Őszi munka” című képéről

dekes látvány volt egyszerre háromféle erő birkózását látni a vízen: a gőzgépét, a lovakét, az emberekét, s az intellektusnak nem közönséges élmény volt felfogni mindennek értelemre, érzelemre kiható mély jelentőségét. Már a „Vontató hajósok" is bizonyítja, hogy Kernstok egykettőre megnyerte a kisorosziak bizalmát. Képének minden modellje idevalósi férfiakból került ki. Közvetlensége, megnyerő modora, együttérzése a munkásnéppel döntő szerepet játszott abban, hogy a falu lakói nem idegenkedtek tőle, ellenkezőleg, jó, csakhamar bensőséges kapcsolatba kerültek vele. Tudjuk, kezdetben Nagybányán épp modellszerzés tekintetében mily nehéz volt a helyzet. Legfeljebb cigányok voltak hajlandók modellt állni. Igaz az is, hogy a falu népe kicsit már hozzászokott a piktorfajtához. Unokabátyja jóformán honosnak számított. A falut azonban Ujváry Ignác letelepedése előtt már jóval korábban is látogatták művészek. Az idősebbek még jól emlékeztek Deák-Ébner Lajos első kisoroszi látogatására. Több szép alkotása készült itt. Az 1880-as út, melyre biztos adatunk van,

5 feltehetően már a második vagy a harmadik volt. Nem lehetetlen, hogy két vontató-képének

6 témáját is Kisoroszi szolgáltatta, s ezek emléke s talán ismerete is hozzájárult művészünk témaválasztásához. A következő évben, 1898ban újra Kisorosziban találjuk. Ezúttal a nyárnak egy részét töltötte itt, egész sereg vázlatot készítvén.

7 Művészünk, Kernstok, ez évi nyári kiruccanásait még a télen egy rövidebb párizsi út előzte meg, melynek sem pontos tartalmát, sem indítóokait nem ismerjük. Három rajzának

8 párizsi keltezése tudósít erről a tényről. A rajzok dátuma 1897. XII. hó elseje, negyedike és ötödike. Ez a körülmény lényeges többi közt abból a szempontból, hogy közvetlen kapcsolatba kerülvén újból a francia művészettel, attól újabb ösztönzéseket kaphatott. Kisorosziban egyébként ez év nyarán ritkán lehetett látni, s tartózkodásai rendkívül rövidek voltak, a hadsereg ugyanis, mely behívta katonának, a nyári gyakorlatok idején különösen fukarkodott a szabadságokkal és eltávozásokkal. Október elején szerelhették le, s úgy tűnik, e hónap végétől dolgozott állandóbb jelleggel a faluban. A nagy munkára 20-a után vagy még később kerülhetett sor. Egy október 20^án megjelent híradás ugyanis még nem szól az „Őszi munká"-ról, csupán ennyi áll benne: „Kernstok ezúttal csak egy arcképet fest."

9 Ez az arckép feltehetően azonos azzal a plein air női arcképpel, mellyel a téli kiállításon Ráth-díjra pályázott, s mellyel meg is nyerte a díjat.

10 E kép mellett azonban a kiállításon ott találjuk az „Őszi типка''-t

11 is, tehát november végére ezzel is elkészült. Minthogy a Ráth-díjra ezúttal csak történeti, élet- vagy arcképpel lehetett pályázni, s egy művel nagyon valószínűtlen volt a díjat elnyerni, különösen arcképpel, mely műfajban meglehetősen nagy, erős versenyre lehetett számítani, valószínű, hogy az „Őszi munka" is pályázati szándékkal készült s került a kiállításra, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy ez a körülmény művészi engedményeket vont volna maga után. Ellenkezőleg. A cél még nagyobb erőfeszítésre serkentette. Egy többalakos, nagyszabású, jelentős méretű alkotás általában a képességek sokoldalúbb kifejtését igényli, mint egyetlen alak megjelenítése, bár mitagadás, ennek is megvannak vagy meglehetnek a maga nehézségei. A művész úgy gondolhatta, növeli esélyét, ha két munkával is pályázik s ráadásul eltérő műfajban, más-más jelleggel, más mondanivalóval és más művészi problémákkal, amelyek komolyságuk, elmélyültségük, kvalitásuk révén egyaránt magukra vonhatják a figyelmet. Számítását az eredmény kétszeresen is igazolta: egyik képe díjat nyert, a másikat, az „Őszi munká"-t megvásárolta az állam.

12 A kép tárgya rendkívül jól összevág a Kisorosziban töltött időszak jellegével. A burgonyaszüret egy mozzanatát ábrázolja ugyanis, nálunk az ősz egyik 284