Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai

söknek pénzért is vállaltak sírkőfaragást. Egy-egy darab elkészítése négy-hét napig tartott. Inkább vasár- és ünnepnapokon dolgoztak rajta. Legtöbbször a követ is helyükbe szállították onnan, ahonnan be tudták szerezni. Ezért lett olyan változatos a sírkövek fajtája az utóbbi évtizedekben. A második világháború idején abbamaradt Bogdányban a Duna-parti kőfaragás. Később csak a kőbányászatot szervezték újjá. A Magyarországon maradt kőfaragók Dunabogdányból máshová mentek dolgozni. Az ország különböző hídjainak újjáépítésénél faragták a köveket. Többen dolgoztak a Margithídnál, a szolnoki—tiszafüredi híd, a Lánchíd bontásánál és újjáépítésénél, majd a budai vár és környéke restaurálásánál s a Halászbástyán is. Lassan mind nyugdíjba mentek. Ma mindössze ketten dolgoznak még a faluból kőfaragószakmában, Pesten. A bogdányi kőfaragás hamarosan a feledésbe merül. Mindazok az emlékek azonban, melyeknek vázlatos felsorolására és bemutatására e dolgozat keretében törekedtünk, úgy hisszük, bebizonyította, hogy a népi építészet vizsgálatának témaköréből e szakág vizsgálata sem hagyható ki. JEGYZETEK 1. Bercsényi D. (szerk.), Pest megye műemlékei"!. Bp. 1958. 341. 2 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720—21. Magyar Statisztikai Közlemények, Űj folyam, XII. kötet, Bp., 1896. 94. 3 Borovszky S. (szerk.), Magyarország vármegyéi és városai. Pest—Pilis—Solt—Kiskun Vármegye I. Bp. é. n. 56. 4 Danyi D. és Dávid Z. (szerk.), Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Bp., 1960. 389. 5 Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat 83. Bp., 1932. 50. 6 Dercsényi, i. m. 340—341. 7 Szalay T., Pest vármegye földtani viszonyai. (In. Csatár I.—Hovhanncsian E.— Oláh Gy. (szerk.), Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára.) Bp., 1939. 27. 8 Koch A., Szt.-Endre—Visegrádi és a Pilis hegység földtani leírása (Klny. a Magyar kir. Földtani Intézet 1871-ki évkönyvéből). Pest, 1871. 44. 9 Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. Foglalkozási adatok. Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat 86. Bp., 1934. 272 oldalon, a 20 munkásnál nagyobb vállalatok adatainál hozza az akkor két kezelésben lévő kőbánya (Kincstári és Pestvármegyei) adatait, amely szerint a bányákban 480 segéd dolgozik. Ezek közül 187 férfi és 293 nő. A teljes létszámból 83 fő magyar, 327 fő a német, de 412 magyarul tud. — Egyébként a bányászat mellett kialakult sajátos kertkultúra önálló vizsgálatra lenne érdemes, mert szintén sok néprajzi jellegzetességet őriz. 10 A bunkónak nevezett nagykalapácsnak — mint a 4. képen is látható — a fejéhez viszonyítva különösen vékony nyele van. Az adatközlők szerint azért használnak ilyen vékony (éger-, som- vagy meggyfából készült) nyelet, mert az ívben meghajló fej így nagyobbat sújt, ugyanakkor a kalapács nyele kiegyensúlyozza a visszapattanó ütést, és nem rázza meg a kezet, mint a merev nyelű kalapácsok. 11 A méretre hasított kövek fajtái és nevei: 1. HJ. 1. — 15-ös szegély — fünfcénszegély. 2. HJ. 2. — 10-es szegély — céneszegély. 3. Szélsorkő — 18—22 (korábban itt nem készült). 4. H 14-es kötő — háromnegyedes kocka — sirfl-lange. 5. H 14-es rövid — háromnegyedes rövid — sirfl-kurci. 6. Fejkő-kötő — langekepfli. 7. Fejkőrövid — kurcekepfli. 8. Nyerskocka rövid — talut kurce. 9. Nyerskocka kötő — talut lange. 10. 8/10-es kiskocka (régen itt nem volt). 11. Teljes kocka (18 X 18 X 18) — sime (ma már nem készül). 12. 5-ös járdakő (26 X 26 X 13) — finf. 12 Dercsényi, i. m. 338., 339. 13 Vö. Schmidt T., Adalékok a hazai oláhság temetőkultuszához. NÉ 15. 1914. 156. 14 Temetői sírköveket országszerte — így vidékünkön is — majd minden temetőben találunk. Előfordul, hogy messziről hozatják, de kőben gazdag vidékeken különösen gyakori. Ld. Nóvák J. L., A temetők népi művészete. IV. NÉ 11. 1910. 160— 161.; Schmidt, i. m. 156.; Pávay V. F., Erdélyi vízszűrő. NÉ 8. 1907. 294—295. 253