Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai

21. kép. Disznóól kővályúval (Kossuth u. 186.) A falu kőépítményei között legelterjedtebbek és legdíszesebbek a kőkapuk. Ezekről részletesebben szólunk. A község minden részén találhatunk még kő kapuoszlopot (legtöbb a Kossuth és a Szabadság utcán van), bár számuk egyre csökken. Az utóbbi másfél évtizedben a házak átépítésével egyidőben különösen sokat bontottak és bontanak le ma is. 17 Egyetlen nagykapu van a faluban, amely stílusában eltér a többitől. Magas téglakerítésbe van beépítve, kosáríves, kőkeretes, barokk jellegű. Több tagból faragták. Zárókövében nincs évszám (24. kép). Építését a XVIII. század végére, 1790 körűire becsülik. Mivel a község földesura 1848-ig az óbudai Koronaura­dalom volt, 18 valószínűleg annak valamilyen épületéhez tartozott a kapu. A hely­beliek szerint itt lehetett a régi kastély, mert más, nagyobb épület a faluban nem volt. A kapuoszlopok legelterjedtebb alkalmazása a bejárati kiskapu-nagykapu együttes. 19 Mint fentebb említettük, a házak hosszú, keskeny szalagtelkeken fek­szenek. A kiskapu egyik oszlopát ezért szorosan a tulajdonos házának oldala mellé állítják, ezen fordul a bejárati kapu, mellette kb. 1 méterre van a másik oszlop. A kettőt — eredetileg — felül kőkeret köti össze (13., 16., 18. kép). Ezt távolítják el az átalakításnál leghamarabb. A harmadik oszlopot rendszerint a szomszéd háza mellé ássák le, mert éppen akkora a telek, hogy így kiadja a 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom