Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Néprajz - I. Sándor Ildikó: A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai
A bogdányi kőbányászás minden mozzanata a legrégebbi időktől szinte napjainkig kizárólag kézi erővel történt. Ebből adódik, hogy csak kisszámú, de nagyon praktikusan használható szerszámmal dolgoznak. (Néhány különböző nyelű és nagyságú kalapács, egy hegyes és lapos véső, ék, vasrúd, csákány, villa, mérce, kötél és egy egylábú szék (1—2. kép). Egyedüli segítőanyag a kézi erőn kívül a dinamit volt, amit emberemlékezet óta, ma is használnak. Az 1963-as dunaújvárosi partszakadás után olyan nagyon megnőtt a kőigény, hogy ez a bogdányi kőbánya részleges gépesítését is maga után vonta. Azóta az üzem folyamatosan, évről évre gépesíti a termelést, s a kőanyag elszállításához is egyre több gépjárművet alkalmaznak. A bányászat menete tulajdonképpen a robbantással kezdődik. A bányamester kijelöli azt a réteget, amelyiknek a köve legalkalmasabb lesz majd a hasításhoz, s már a robbantás alkalmával is szépen hasad. A kijelölt réteg szikláiba a robbantómester utasításai szerint megfelelő távolságra és mélységre (a robbantás nagyságától függően) a sziklába csákány, véső és kalapács segítségével (rajerfúró) lyukakat fúrnak. A meredek sziklákon való tartózkodás sziklaomlás miatt életveszélyes lehet, ezért hosszú, vastag kötelet hurkolnak a derekukra (lail), melynek a másik végén cölöp van, amit jó erősen levernek a földbe. Ezzel bebiztosítják magukat a lezuhanás ellen (5. kép). A sziklafalon és a sziklafal alatt dolgozóknak újabban (1955 óta) sisakot kell viselni a felülről váratlanul jövő esetleges kőzuhatagok ellen (2. kép). Az előre megfúrt lyukakba a bányamester betölti a megfelelő mennyiségű dinamitot, majd lefojtja kenderkóccal, belehelyezve a gyújtózsinórt is. Robbantás előtt háromszor csengetnek. A bányából ilyenkor mindenki fedezékbe vonul. A falu lakosai is tudják, hogy nem szabad a bánya közelében tartózkodni. A rob9. kép. Uszályrakodás kézi erővel (1950-es évek, repr. Mesch Józsefné) 235