Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)

Néprajz - Ikvai Nándor: Pest megyei adatok a tövisborona használatához és készítéséhez

(Ferenczy Múzeum, Szentendre) : IKVAI NÁNDOR PEST MEGYEI ADATOK A TÖVISBORONA HASZNALATAHOZ ÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ A magyar földművelő-gazdálkodás eszközanyagának teljes értékű bemutatása, evolúciójának vázolása még nagyon sok adatot kíván. Témánkban, egy érdekes mezőgazdasági eszközt, a tövisboronát vettük vizsgálat alá. A földművelő-gazdálkodás és tárgyai viszonylagosan bő irodalma mellett meglepő, hogy a tövisboronákról Takács Lajos cikkén kívül önálló feldolgozás még nem jelent meg.

1 Meglepően kevés az egyéb munkákban fellelhető anyag is, bár ennek összegyűjtésére a jelen alkalommal nem is törekedtünk.

2 A „borona" első okleveles említéseiből nem derül ki, hogy fogasról vagy tüskeboronáról van-e szó.

3 Kétségtelen, hogy a vasfogú boronát már 1597-ben egyértelműen leírják.

4 Mindez azonban nem lehet döntő — mint a későbbiekben látni fogjuk — az eredet kérdésében. Maga a borona szó szláv eredetű.

5 Az etimológiai szótár délszláv vagy szlovák eredetűnek jelzi. Megállapítása szerint a gerendát, gerendafalat jelölő berena szó keveredhetett a boroná-val, innen az eltérő vélemény.

6 Meglep bennünket az értelmező szótár megállapítása, amely a borona címszó alatt csak „vasfogakkal ellátott mezőgazdasági eszközt" említ.

7 Csak a tövis szónál felsorolt példák közt találunk utalást: „tövisből készült borona".

8 A másik ellentét, Pethe Ferenc megállapítása, miszerint az Alföldön („hazánk legszebb rónaságán") másfajta boronát nem is ismernek, mint a tövisboronát.

9 Múlt századi előfordulására utal Spronzon Pál és Galgóczy Károly adata is, amelyek azonban az említésen túl nem tartalmaznak bővebb utalást a boronák formáira.

10 Pest megyében gyűjtött adataink alapján, mindjárt bevezetőként említjük meg, hogy a tövisborona emberemlékezet óta együtt élt a fogas boronával, mindkettőt egyformán fontos és a földmunka más-más fázisaiban, nélkülözhetetlen eszköznek tartották. A tövisboronák formájára vonatkozóan, megyebeli eredményeink összegezéseként három típust különböztettünk meg (1. kép).

11 Az irodalmi anyagban még további három forma sorakoztatható fel. A Gömör megyei Kánáról egy keretes, falapokból álló formát ismerünk.

12 Két kerékkel ellátott, a gereblyéhez hasonlóan beékelt vesszőjű boronát is használnak Várongon,

13 míg a Zempléni-hegységben, gallyakból csomózott, állatvontatta kezdetleges borona használatáról tudunk.

1

'

1 Az l/a képen bemutatott borona

15 a Csepel-szigeten (Szigetszentmiklós, Tököl, Ráckeve, Makád), a kiskunsági részeken (Kiskunlacháza, Dömsöd, Bugyi) vesszőborona néven; a Tápió mentén szinte minden faluban,

16 Isaszeg környékén, Albertirsán, Abonyban tövisborona néven; végül Nagykőrösön és környékén tüsökborona elnevezéssel ismert.

17 187