Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Néprajz - Szilágyi Miklós: Halászat a Cegléd környéki kisvizeken
Akkor egy rúdon leeresztik a vízbe, ahun mán láttyák, hogy itten vannak kis apróhalak. Akkó leereszti, kiemeli a halat." 17 A horog, melyre a kishal kellett, a sporthorgászok horogkészségének egyszerűbb változata: bot, zsinór, úszó és boltban vásárolható horog alkotja, a ceglédi vizek azonban alig alkalmasak a horgászatra. Ismerte Török a téli csukázást îs, de a ceglédi határban ezzel sem próbálkozott: nagyobb állóvíz kell hozzá. „Vág egy léket. Akkor a horgot ráköti egy nádra és akkor leereszti a horgot. Hogyha a csuka elkapja a horgot, akkor szalad vele, viszi a nádat. Akkor tudja, na rajta van a csuka. Ki mekkora léket vág, mondjuk vág két métereset. A nádra rákötötte, de úgy, hogy osztán a zsinór megmaradjon." (Vagyis a víz színén úszó nádra rátekeri a zsinórt, de a végét vagy kézben tartja, vagy karóhoz köti; a nád csak a jelző szerepét tölti be.) 18 A ceglédi orvhalászok szerszámkészlete — összefoglalóan ezt állapíthatjuk meg — rendkívül szegényes. Kisebb méretkülönbségű húzóhálók és a varsa a fő szerszám; ezeket rendszerint együttesen használják. A húzóháló a varsa nélkül is alkalmazott eszköz, az utóbbit viszont csak kiegészítő, nem önálló eszköznek tekintik. Az ezekkel való halászathoz ketten társulnak, de szükség esetén egy ember is boldogul vele. A jellegzetesen egy ember használta tapogató is a húzóhálós halászat kiegészítője: a hálóhúzásra alkalmatlan vízen fogják vele a halat. 4. A ceglédi halászat szerszámai korántsem ismeretlenek a halászati irodalomban. A húzóháló tulajdonképp a Herman Ottó bemutatta kétközhálónak, gyaloghálónak — a „szegénység kerítőhálólnak" — még kisebb méretű változata. 19 Ugyanezt — bár szintén nagyobb méretű változatban — a Tisza vidékéről, 20 a Duna mentéről, 21 az erdélyi kisvizekről 22 azóta többször is leírták már a kutatók. Hogy a ceglédi változat szinte a legkisebb az eddig megismertek közül, nem lényegi különbség. A vízviszonyok következménye: a csatornák átlagos szélessége nem is tesz szükségessé ennél nagyobb szerszámot. A kétszárnyú hálóvarsa szintén széles körben ismert. Legrészletesebben a Tisza mellékéről írták le, hangsúlyozva, hogy állóvízi csoportos lerakása mellett fokok, csatornák elrekesztésére is alkalmazzák. 23 A húzóhálónak és a varsának a ceglédihez hasonló együttes alkalmazására pontos analógiát nem idézhetünk ugyan — Molnár Gyula által a konyári, hasonló jellegű kisvizekről bemutatott varsára hajtás sem tekinthető pontos analógiának 24 —, de a rekesztőháló (őrháló) és a kerítőháló együttes használata a nagyhalászok s a kishalászok gyakorlatában is eléggé közkeletű. 25 Vagyis a magyar halászatban széltében elterjedt két szerszámot „egyénien" társították ugyan a ceglédi orvhalászok, de a rekesztő és a kerítő (húzó) szerszámok valamilyen kombinálása olyan „elemi gondolat", mellyel — más szerszámokat alkalmazva — gyakran élnek más vidékek halászai is. A dróthálós tapogatót — mint újabb kori, modern anyagú szerszámot — az Alsó-Tisza vidékéről ismerjük. 26 Az ott használatos változat azonban a korábbi háiótapogatót helyettesíti, a ceglédi viszont formailag a vesszőtapogató pontos mása, 27 s analógiáját a Fertő tó vidékéről tudjuk idézni, ahol szintén a vesszőtapogató használata az általános. 28 E távoli (és ott is elszigetelt jelenségként leírt) analógia alapján az átvételt nem valószínűsíthetjük. A helyi kialakulást — a vesszőtapogatónak mint „mintának" egyszeri utánzását — is kockázatos lenne feltételezni, hiszen saját gyűjtési tapasztalatainkból tudjuk, hogy Szolnok megye több községében — így a Ceglédhez közeli Tisza-szakaszon — szintén megtalálható az ilyen formájú dróthálós tapogató. 29 E földrajzilag közeli analógiák talán kapcsolatba hozhatók egymással, bár figyelembe kell vennünk, hogy aki nem ért a vesszőkas fonásához, rákényszerül a más anyaggal való „kísérletezésre". A hortobágyi kisvizek halászai pl. rostakéregből, bádoglemezből alakították ki a vesszőtapogatót helyettesítő szerszámukat. 30 182
