Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Történelem - Sz. Bányai Irén: A „parasztirattárak” jelentősége az újkortörténeti muzeológiában
A különleges természeti jelenségeket szintén az asszony tartotta megörökítésre érdemesnek. „1881 Deczember 21 este 6 órakor vilámlot" 21 — olvassuk egy helyütt. Az 1911-es földrengésről pedig így számol be: ,,1911 Július nyolcadikán éjei jöt a földrengés nálunk Cegléden kis mértékbe kecskeméten már sokai nagyob mértékbe a házak alig volt a kimegnem sérült töb ház össze dűlt a templomok beletek zárva a Zsidó templomot úgy meg rongálta a 8 diki a következő rengés azután tejesen félre döntötte a torony házon az óriási gombot most pedig berliből (Berlin) névtelen levelet kapót kecskémét polgármestere mej augusztus 7 8 és 14 15 dikére óriási föld rengést jósol Isten őrizé őket írtam 6 dikán ГР "p "22 A fentiekben a teljesség igénye nélkül ismertettük a „hivatalos" iratból családi naplóvá alakult lajstromkönyvet. Példáink egyértelműen bizonyítják, hogy a folyamatos használat lényegesen megnövelte a dokumentum forrásértékét: az eredetileg csak a szarvasmarhatartásra adalékot szolgáltató forrás egy parasztcsalád életére, gazdálkodására sokrétű adatokat szolgáltató forrástípussá alakult. 4. A magánjellegű feljegyzések néhány típusáról a> részletesen bemutatott lajstromkönyv is tájékoztatott. A továbbiakban a parasztirattárak további ilyen iratainak néhány tanulságára mutatunk rá. Az iratfélék legfontosabbjai a következők : I. Családi eseményekhez kapcsolódó iratok a) adásvételi szerződések b) végrendeletek c) föld-, házbérleti, haszonbérleti szerződések d) anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok e) tanoncszerződések (Ezeknek az iratoknak egy része hivatalos eredetű, más részük pedig hiteles magánjogi irat ugyan, mégis jogosan magánjellegű iratnak minősíthetők, hiszen az egyes iratok megszerzésének, illetve létrejöttének oka egyéni érdekű.) II. A családi gazdálkodást dokumentáló iratok a) cselédek, béresek fogadásával, bérezésével kapcsolatos feljegyzések, szerződések b) a terméseredményekről, bevételről és kiadásról készített feljegyzések, naplók c) jelentős családi események (esküvő, temetés stb.) költségkimutatásai III. Családi levelezés a) katonalevelek b) képeslapok IV. Történeti eseményekkel kapcsolatos emlékek a) a város, az ország történetét, nevezetes világpolitikai eseményeket dokumentáló, megjegyzésekkel, széljegyzetekkel ellátott újságok, kivágatok, brosúrák b) ugyanezekről az eseményekről készített magánfeljegyzések. (A fenti nyomtatott anyag azért tekinthető magántermészetű „iratnak", mert szubjektív indítékból, általában kommentárral ellátva őrződött meg.) E sokrétű iratanyagból egyetlen típussal, a háborús magánlevelekkel foglalkozunk részletesebben. A levelek — természetesen — elsősorban a szülő és gyermek, a Lestvérek vagy barátok érzelmi kapcsolatát tükrözik. A belőlük kiolvasható, a történeti eseményekkel kapcsolatos adatok tulajdonképpen másodrendűek, hiszen azokat hitelesebb forrásokból is megismerhetjük. Ami azonban a 167