Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 2. Szentendre, 1973)
Történelem - Balogh Sándor: Egy abonyi köznemes gazdálkodása a reformkorban
4. Klain József (más írással:) Szabó István tanúsít zsidó fundus mindig taxás marad 5. Turóczi József meghozta Tallján féle Taxások 1. Dózsa János Bakter 11/40 2. Györe Gergely Csizmadia 10/30 3. Juhász Péter 5 f 4. Tánczos János 12 f 5. Sós Ferencz 10/30 6. Jakab Márton meg hozta 12 f 7. Vaisz Leopold meg hozta 30 f 8. Stain Adolf meg hozta 12 f 9. 844-re Kosa Sámueléval meg hozta 12 f 119 f 40 Az előttünk álló kimutatás lényegileg a járandóság, aminek az egykorú állapot szerint be kellett volna folynia. A bejegyzés szerint azonban a 19 fundus után csak 7 fizette ki a taxát. Tehát ebben az évtizedben már nagyon bizonytalan jövedelemforrássá vált a taxásfundus. Erre enged következtetni egy 1846-os pótbejegyzés is, ahol az új taxások nevét és foglalkozását ugyan feljegyzi, de járandóságuk összegét maga se tartja lényegesnek. „1846 Sz.Györgykor kézre jött taxások Szalay Űrtól — Tóth János csizmadia, Varga János Disznó ölő, Sánta Torma István, Oskovári György Takács, Ember János Zsidó, Rőf fos Lőrintz zsidó, Harangozó Boris zsidó, Varga Imre csikós. Robotosok: Jukas Tót János, Dobozi Gábor, Bodócs József." A zsellér- és jobbágy rétegnél már a hagyomány kötődése szilárdabb. 1840 —41-től bő nyoma van annak a naplóban, hogy vetésben, aratásban, nyomtatásban ott szorgoskodik ez a réteg az udvarház körül. Hetedik évtizedébe lép ekkor az idő, mióta a „Tekintetes Földes Uraságok" 40 és úrbéresek közötti viszonyt Mária Terézia urbáriumától függetlenül contraktusok szabályozzák — s a szerződések érvényét új tulajdonos esetében (így a mi esetünkben is!) az új gazda is örökli. Ettől a jobbágy csak külön, új contraktusban állhat el. Bemutatunk itt egy ilyen új szerződést, mert ebből azok robotterhe is kiolvasható, akikre ez a szerződés nem volt érvényes: „Fehér István 2 Д, Fekete József 2 Д? Sándor András */ 4 , Gigor István l / 4 Jobbágyokkal következő szerződésre léptem Egy fertályos jobbágy szánt tavaszi alá 3 nap, melynek felét eggyik más felét másik héten tölti le — meg ugarol egy fertályos földet — ugyan azon ősszel meg szántya — be hord 36 csomó búzát — két forduló árpa boglyát vagy á helyett annyi terhet tevő árpa csomót — kaszál 3 nap — gyűjt 2 napot — kender Dézmát nem ad — füst pénzt nem ád — két boglya szénát vagy á helyett két fordulós tavaszit, vagy bükkönt hoz. Költ Abany Matiy 9.842." /l1 Márton Lajos Fehér Mihály keze + vonása Fekete József keze -j- — Sándor András — + — Gigor István — 4" — Fenti szerződésből fél- (%) vagy negyedhelyes (V 4 ) jobbágyra, illetve az ezeknél nagyobb jobbágy tel ékre az arányos kötelezettség értendő. Ezzel azonban vázlatos vonalakban előttünk is áll az a munkaerőkeret, akikkel Márton Lajos a gazdaságát üzemeltette. Űj, abonyi gazdasága sokat ígérő volt, mert a szántóföldi termelés minden jó előfeltételét megkapta (különösen paládicsi) föld16 f 12 f 71 f 125
