Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Ikvai Nándor: Pest megye múzeumai
Tápiószele A Múzeum u. 13. szám alatti, kétholdas —• botanikailag is érdeklődésre számot tartó — park közepén álló, 1906-ban épült, klasszicizáló kisnemesi kúriában találjuk az 1952. március 21-én megnyílt múzeumot, amely 1967-től, alapítói és gyűjtői emlékére a Blaskovich Múzeum nevet viseli. Az ország egyetlen, sértetlenül fennmaradt kúriamúzeuma, amelynek 7 szobájában, a reformációtól kezdődően, nemzedékeken át gyűjtött (a haladó nemesség kultúráját és emlékeit bemutató) enteriőrkiállítás látható. Hangulatos termeiben a barokk, rokokó és empír bútorok, berendezési tárgyak; festmények, ötvösremekek, vadászati trófeák és fegyverritkaságok sorakoznak egymás mellett. A kúria dolgozószobájában gazdag könyvészeti anyagot találunk. Fogadójában, szalonjában, nappali szobájában az egykori élet elevenedik meg. A gyűjtemény különlegességei közé tartozik a híres, veretlen versenylónak, a Kincseimnek az emlékanyaga (díjak, festmények, lószerszámok, eredmények). A múzeum raktáraiban a Blaskovidhok ásatásaival feltárt, szkíta kori temető anyaga jelentős. Jelenleg a Tápió-mente régészeti, helytörténeti gyűjtőhelye. Vezetője: Dinnyés István régész muzeológus. Vác A Múzeum u. 4. szám alatti Vak Bottyán Múzeum 1895-ben alakult. Elsőként a megyében. Anyagában a város és a környék régészeti gyűjteménye a legjelentősebb. Figyelemre méltó anyagot produkált a kavicsbányái kelta-avar temető, amelynek feltárása még tart. Néhány szép néprajzi tárgya, korai várostörténeti anyaga, munkásmozgalmi dokumentumai révén is jelentős gyűjtemény. Metszetsorozatai, az egykor ihíres váci nyomda nyomódúcai és kiadványai múzeumi ritkaságok. Céhemlékei, iparművészeti tárgyai a gazdag kereskedővárost idézik. Vác története a honfoglalástól napjainkig с 4 termes állandó kiállítása ízlésesen rendezett, értékes bemutató. Az újonnan megnyitott törökkori pincéjében a váci történeti kőemlékek kaptak helyet, köztük Báthory Miklós püspök pompás reneszánsz építkezéseinek darabjai. A múzeum munkatársai: Stefaits István igazgató (régész) és Alföldi Vilma helytörténész muzeológus. Visegrád A Mátyás király Múzeum — mint jelentős és folyamatban levő ásatások színhelye és lebonyolítója — a Magyar Nemzeti Múzeum közvetlen irányítása alatt működik. A királyi palota és a fellegvár területén a régészeti kutatások már 1870-ben megindultak. Az első gyűjtemény Sohulek János kezdeményezésére, 1934-ben alakult az ún. „Salamon-toronyban". A palotai ásatások újabb gazdag anyagát 1942-től az egykori királyi vadászkastélyban (Fő u. 41.) helyezték el. Itt 1950-ben nyílt meg az első kiállítás. Múzeumi gyűjteményként 1952 óta működik. Hatalmas régészeti anyaga a község területén, valamint a várhoz tartozott Nagymaroson előkerült régészeti emlékeket, a palota, a torony, a fellegvár ásatásain feltárt leleteket foglalja magába. A múzeum kiállításai — átépítések és renoválások miatt — csak a Salamon-itoronyban láthatók, ahol a régészeti anyag mellett a rekonstruált Anjou-kút, az ásatások legszebb példányai láthatók. Felső emeletén időszaki kiállításokat rendeznek. Az egykor 600 méter hosszú és 150 méter szélességű palotának: csak egy (feltárt és műemlékileg helyreállított) része látható. A feltáró munkák folytatódnak. 10
