Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

I. Sándor Ildikó: Népi kéziratos könyv 1847-ből - Sz. Bányai Irén: Braun Soma Cegléden

JEGYZETEK 1 Török Júlia: Dr. Braun Soma (1890—1942). Párttörténeti Közlemények, XII. (1966. december) 4. sz. 128—137. 1. 2 Marosán György: Tüzes kemence. Bp. 1968. 501—508. 1. 3 Vö.: Török J. i. m. 129—130. 1. — Néhány klasszikafilológiai tanulmánya: Kísérlet Apuleius Metamorphosese eredetének új magyarázatáfa. EPhK. 1911. 405—412; 471—479. 1.; Adalékok Apuleius „De Deo Socratis" című művének ismertetéséhez. EPhK. 1912. 138—147. 1.; Apuleius tanulmányok (Disszertáció) Bp. 1913. 39 1.; Horatius philosophiájáról. Bp. 1913. 60—85. 1. (klny. Athenaeum-ból). 4 Braun Soma: A történelmi materializmus elmélete (A szocialista tudás könyvtára) Bp. 1934.; Braun Soma: Társadalomlélektan. Bp. 1935. (A történelmi materializmus címen Braun kézikönyvet készült írni, ennek részleteit a Szocializmusban publikálta is. Végül a kézikönyv helyett csak a fenti 32 lapos brosúra jelenhetett meg.) 5 Marx K.: A filozófia nyomorúsága. Budapest, 1932. (A könyv ceglédi nyomdában készült; a ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteménye az egyik ügyészségi pecséttel ellátott példányt őrzi) ; Bővítette és javította Bebel, August: a Nő és a szocializmus (Ford. Somogyi Béla) Bp. 1928. 3. kiadását. 6 Néhány fontosabb műfordítása: Sinclair, Upton: Az özönvíz után. Bp. 1927.; Uő: A mocsár. Bp. 1934.; London, Jack: A mélység. Bp. 1927.; Dreiser Theodore: Amerikai tragédia, Bp. 1930.; Fallada, Hans: Mi lesz veled, emberke? Bp. 1933.; Döblin, Alfred: Berlin, Alexanderplatz. Bp. 1934. 7 Braun Soma: A népmese. Bevezetés az összehasonlító mesekutatásba. Bp. 1923. 8 Braun Soma: A primitív kultúra. Bp. 1924. 9 Vö. : Paládi—Kovács Attila: Braun Soma és néprajzi munkássága. Népi kultúra — népi társadalom, V-VI. Bp. 1971. 135—147. 1. 10 Törzskönyv. Ceglédi Kossuth Gimnázium irattára. 11 Török Júlia i. m. 131. 1. 12 Ceglédi Kossuth Gimn. irattára. (Tankerületi főigazgató levele) — Fotómásolat: Ceglédi Kossuth Múzeum Fotótára (=CKMF) 9745. sz. 13 Kolofont József (szerk.): Cegléd. Bp. 1931. 226—227. 1. 14 Egy ideig Cegléden tanított Marót Károly (1885—1963) klasszika filológus, egyetemi tanár; Pais Dezső (1886—) nyelvész, egyetemi tanár; Aldor Imre (1838—1928) publicista, történelmi író; Vasadi Balogh György (1882—1960) író stb. 15 A czeglédi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1914—1915. iskolai évről. XVI. Cegléd, 1915. 65—66. 1. — Az iskola 20 rendes tanára közül 6 katonai szolgálatot teljesített. 16 Ceglédi Kossuth Gimn. irattára, 19/1919. sz. 17 Ceglédi Kossuth Gimn. irattára — Fotómásolat: CKMF. 9742. sz. 18 Ceglédi Kossuth Gimn. irattára — Fotómásolat: CKMF. 9704. sz. 19 A czeglédi M. Kir. Állami Kossuth Főgimnázium Értesítője az 1918/19. és 1919/20. iskolai évekről. Cegléd, 1920. 3—4. 1. 20 Uo. 21 Vö. : A czeglédi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítőit. 22 Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden. Budapest, 1959. (Ceglédi Füzetek, 7. sz.) 9. 1. 23 A czeglédi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1905—1906. iskolai évről. VII. Cegléd, 1906. 100. 1. 24 Ceglédi Kossuth Gimn. irattára — Fotómásolat: CKMF. 9709.; 9722—9724. sz. 25 Az igazolóbizottság által felvett jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy a tanárok közül négyen — Braun, Heim Ádám, Miklóssy Sándor és Szilágyi Adolf — végeztek aktív politikai munkát. A többiek között olyanok is akadtak, akik nyilvánvalóan számításból léptek be a szocialista pártba, és később „hitet tettek" az igazgató képviselte reakciós irányvonal mellett. E négy tanáron kívül a többiek csak útitársaknak, szimpatizánsoknak tekinthetők. 26 A czeglédi M. Kir. Állami Kossuth Főgimnázium Értesítője az 1918/19. és 1919/20. iskolai évekről. Cegléd, 1920. 3—4. 1.; — az igazoló eljárás során minden tanár legnagyobb vétségének e memorandum aláírását említették (Kossuth Gimn. irattára). 27 Kossuth Gimn. irattára: Miklóssy Sándorról készült igazolóbizottsági jelentés — Fotómásolat: CKMF. 9775—9777.; 9778—9782. (Miklóssy Sándor politikai arcélét, tettének indítékait nehéz megrajzolni. Az 59 éves tanár szélsőségesen „baloldali" megnyilvánulásait valószínűleg erősen motiválta az a tény, amire — tanúk szerint — maga is gyakran hivatkozott, hogy ti. anarchistának tekintette magát.) 2i£v