Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

I. Sándor Ildikó: Népi kéziratos könyv 1847-ből - Sz. Bányai Irén: Braun Soma Cegléden

főnöke engedte meg, hogy társainak atheista beszédeket tartson, s tőle kapott ilyen irányú könyveket." Egyik VIII. osztályos tanítványával —• más tanú állítása szerint — „atheista párbeszédet folytatott".

32 Egyébként is az V. és VIII. osztállyal volt legszorosabb a kapcsolata, hiszen az V. osztályban a magyart és a latint ő tanította s osztályfőnök volt, a VIII.-ban pedig a bölcselet órákon találkozott majdnem-felnőtt tanítványaival.

33 Amikor — 1919. április 14-én — a vallásoktatást megszüntették a gimnáziumban, a hittan órák helyett tanrendbe iktatott szociológiát is ebben a két osztályban tanította Braun.

3

'

1 A szociológia keretében — mint arról az újság is hírt adott — tanítványai „Bucharin könyvét, a Kommunista programot és Engelstől a Kommunizmus alapelveit olvassák".

35 Ezeken az órákon — az igazoló bizottság megbotránkozva állapította meg — „Istenről, hazáról, királyról állandóan, mint három megdőlt bálványról beszélt".

36 Ezekből a töredékes hírekből és ellenséges szándékkal fogalmazott vádakból olyan tanár portréja bontaikozik ki, aki a szellem szabadságáért szállt síkra a katedrán: gondolkodásra, önálló ítéletre nevelte tanítványait. Konzervatív tanártársai megbocsáthatatlan bűnnek tekintették tanítványaihoz fűződő közvetlen baráti kapcsolatát, a szellem felszabadításáért kifejtett erőfeszítéseit is. Ezt fejezi ki, hogy az ellene felhozott vádak között akad egy korántsem politikai tartalmú elmarasztalás is: „... lefordította Apuleius ocsmány tartalmú »•Arany szamár« с regényét, és egyik könyvkereskedővel megrendeltette 100 példányban, biztosítva őt, hogy el fog kelni, s tanítványait felszólította, hogy vegyék meg, holott tiltania kellett volna őket az efféle olvasmányoktól."

37 A fentiekben csupán vázolni tudtuk a forradalmár pedagógus iskolai munkáját, részletesebb bemutatást a források nem tesznek lehetővé. Az ellenforradalmi korszak tanügyi hatóságainak valószínűleg ennyi „vétség" is elegendő lett volna arra, hogy örökre eltanácsolják a tanári pályától. Braun azonban tágabb értelemben volt pedagógus és politikus ezekben a lázas, nagyszerű napokban. Említettük, hogy a gimnázium tanári testületének többsége február folyamán belépett a szociáldemokrata pártba. Arról nem szólnak forrásaink, hogy Braun ezt megelőzően is tagja lett volna a munkásság pártjának. A baloldali irányítás alatt álló ceglédi szociáldemokrata pártszervezet

38 vezetőihez viszont kezdettől fogva közvetlen kapcsolat fűzte. Március 26-án az egyesült párt titkárának társaságában a gimnázium tornacsarnokában „ismertette a szovjet rendszert szemben a parlamentarizmussal, élesen kritizálva az utóbbit, és ezen beszédében izgatott a jómódúak és a tanárok ellen.. ,"

39 Ott találjuk az egyesült párt 11 tagú ceglédi végrehajtó bizottságában,

40 s valószínűleg jól értesült az igazoló bizottság, amikor azt állapította meg: „igen belső viszonyban volt az összes kommunista vezetőkkel, főleg Reiner Alberttel, Fenyvessel, Havassal, akiknek jóformán minden fontosabb dologban elméleti tanácsadójaként szerepelt saját nyilatkozata szerint is."

41 Ez a megállapítás mindenképpen hitelt érdemlő, ha Braunnak a közoktatás és az agitációs munka elméleti felkészültséget igénylő területein végzett tevékenységét vizsgáljuk. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a direktórium közoktatásügyi megbízottja, s e minőségében többek között intézkedik a vallásoktatás megszüntetéséről.

42 Amikor a Forradalmi Kormányzótanács rendeletére a munkás-, katonaés paraszttanácsok mellett művelődési osztályokat szerveznek, tagja lesz a művelődési osztálynak s a 8 tagú intézőbizottságnak.

43 A közoktatás vezetőjének is őt választják meg.

44 Ez a beosztása adminisztratív feladatokat is jelentett: Heim Ádámmal felváltva látják el az ügyeletet hétköznap délelőttönként.

45 Az Orszá223