Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

I. Sándor Ildikó: Népi kéziratos könyv 1847-ből - Sz. Bányai Irén: Braun Soma Cegléden

tanárokra való felosztása viszont igazságtalan, hiszen az igazgató — fenti értékelésének folytatásaképpen — azt is kénytelen megállapítani, hogy „február közepén a tanári testület nagy többsége (a régieknek kisebb, az újaknak nagyobb része) Miklóssy Sándor r. tanárt fogadta el szellemi vezérének, s ezzel együtt belépett a szocialista pártba és az osztályharc alapján álló szakszervezetbe."

20 Miklóssy Sándor pedig korántsem tartozott a fiatal tanárok közé, hiszen az 1918—19-es tanévben már 32 éve tanított, s 11 éve működött Cegléden.

21 És Heim Ádám is — aki az „őszirózsás forradalom" után megszervezett nemzetőrség parancsnoka volt

22 — az 1905—1906-os tanév óta volt a tantestület tagja.

23 Vagyis korántsem az életkor, hanem a politikai meggyőződés a meghatározó jelentőségű! A tantestületen belül kialakult politikai erőviszonyokat egyébként jól tükrözi az a jegyzőkönyv, mely a „tanári testület egy részének 1919. aug. hó 12-én tartott bizalmas értekezletén" készült. Az igazgatót támogató hét tanár úgy értékelte az eseményeket, hogy a testület 10 tagja (az igazgatón és a résztvevőkön kívül két távollevő) „csak a terror hatása alatt, 1919. márcz. 21-ike után lépett be a magán tulajdont elvető és a nemzeti eszmét tagadó szocialista pártba." Ezek a tanárak а maguk nyíltan reakciós álláspontjáról ítélték el — a hivatalos ellenforradalmi eljárás előtt! — 19 társukat, akik már a Tanácsiköztársaság kikiáltását megelőzően beléptek a szociáldemokrata pártba.

24 Az elmondottak érzékeltetik azt a politikai légkört, melynek kialakításában Braun Soma is aktív szerepet vállalt. A forradalmár (illetve a forradalmi eseményekkel azonosuló

25

) tanárok első közös fellépése egy memorandum megfogalmazása, melyet Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszterhez juttattak el február végén. A memorandumot tizenhármán írták alá, s benne a vallásoktatás eltörlését követelték az oktatási kormányzattól.

26 Az ellenforradalom igazoló bizottsága Miklóssy Sándort tekintette a kezdeményezőnek,

27 kétségtelen azonban, hogy Braunnak is fontos szerepe volt ebben a nyíltan ateista akcióban, hiszen a róla készült igazoló bizottsági jelentés a következőket állapította meg: „Általában a diákság szellemének megfertőzésére senki sem tett többet, mint ő, megragadva minden módot és alkalmat, hogy a diákokra hathasson. Atheista volt és atheista szellemben tanított. Az ő nevével kapcsolatban került forgalomba, hogy 5 perc alatt be lehet bizonyítani, hogy nincs Isten."

28 Az ellenséges vallomásokból azonban nemcsak ateista meggyőződése, hanem nevelési elvei, módszerei, tanítványaihoz fűződő viszonya, marxista felfogást tükröző tanításának tartalma is kibontakozik. Braun nemcsak a tanórákon beszélt tanítványainak az Októberi Szocialista Forradalomról, a Tanácsköztársaság célkitűzéseiről, arról a nagyszerű perspektíváról, ami a szegénysorsú és jó eszű fiatalok előtt áll,

29 hanem — Szilágyi Adolf kollégájával közösen — megalakította a Szocialista Diákszövetséget,

30 s ennek keretében a kötelező órákon túl is együtt volt tanítványaival. A Diákszövetségben folyt politikai nevelést jól jellemzi a (korabeli újság híradása: „A gimnázium szocialista tanulóinak élénk részvétele mellett tartotta meg Braun elvtárs szerdán délután bevezető előadását, melyben a történelmi materializmus főbb vonásait magyarázta meg hallgatóinak. A burzsoá történelem magyarázat helyett új, egészségesebb történelemre van szükség, mondotta, mely a valóságnak inkább megfelelő. Ez a történelem pedig csak halhatatlan mesterünk, Marx Károly szellemében lehetséges."

31 Tehetséges tanítványaival külön is foglalkozott. Egyik V. osztályos tanítványát pl. — akinek osztályfőnöke is volt — a Tanácsköztársaság leverése után „atheista üzelmek" miatt kizárták az iskolából, s ez a tanítványa — mint a jegyzőkönyv megállapítja — „több ízben jelentette ki társai előtt, hogy neki Braun, mint osztály222