Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

I. Sándor Ildikó: Népi kéziratos könyv 1847-ből - Sz. Bányai Irén: Braun Soma Cegléden

SZ. BÁNYAI IRÉN (Kossuth Múzeum, Cegléd): BRAUN SOMA CEGLÉDEN Braun Somának (1890—1942), a kiválóan képzett marxista tudósnak és nevelőnek, a Szociáldemokrata Párt oktatási osztálya egyik vezetőjének kivételes szerepére a közelmúltban hívta fel a figyelmet a Párttörténeti Közleményekben megjelent életrajz. A Braun-szemináriumokon részt vett tanítvány, Török Júlia bemutatta a hatalmas műveltségű tudós-tanárt, aki nem volt kommunista, de marxista szemináriumait kommunista vezetők is látogatták, s a hallatlan munkabírású írót, műfordítót, a haladó nyugati irodalom két világháború közötti tolmácsolóját.

1 Ezt az életrajzi összefoglalást tanulságosan egészíti ki Marosán György meleg hangú emlékezése, Braun tanításainak eszméitető hatását a maga példáján bizonyító jellemzése.

2 E két figyelemfelhívó bemutatásnak köszönhetjük, hogy a hosszú ideig méltatlanul elhallgatott tudósnak és nevelőnek az SZDP oktatómunkájában játszott szerepét viszonylag jól ismerjük. Sokoldalú munkásságát azonban korántsem méltatták még érdemeihez méltóan. Filozófiai tanulmányait nem elemeztek behatóan; irodalomtörténeti munkásságát nem állították be a marxista irodalomtörténet folyamatába, s műfordítói tevékenysége is külön tanulmányt érdemelne. Braun munkásságát több tudományág művelőjének számon kell tartania! Egyetemi hallgatóként a klasszikus irodalmak tudósának indult, oktatói a klasszika-filológia leendő egyetemi tanárát látták benne.

3 A Horthy-korszakban több marxista kézikönyvet, brosúrát írt,

4 s a marxizmus klasszikusait fordította.

5 Megkülönböztetett figyelmet érdemel a műfordító Braun is, hiszen számtalan világirodalmi remekművet — Upton Sinclair, Jack London, Theodor Dreiser, Hans Fallada stb. műveit — tett közkinccsé a magyar olvasóközönség számára.

6 A magyar nyelvű etnológiai ismereteket szintén jelentősen gazdagította. A népmeséről

7 és a primitív kultúráról

8 írott ismeretterjesztő munkái olyan elméleti igényű összefoglalásnak foglhatók fel, melyek még ma is jól segítik a nemzetközi néprajzi irodalomban való tájékozódást, és annak felmérését, hogy az 1920-as években milyen elméletek hatottak a magyar néprajztudományra. Braun nem azzal az igénnyel írt az összehasonlító mesekutatásról, illetve az őstörténet kérdéseiről, hogy az etnológia tudományát újabb elmélettel gazdagítsa. Mindkét munkája a színvonalas ismeretterjesztés példája lehet: világosan és közérthetően tájékoztatta az emberi kultúra kezdetei iránt érdeklődő olvasókat —• a Népszava kiadásáról lévén szó, elsősorban a munkásolvasókat — az ideológiai szempontból is fontos tanulságokkal szolgáló tudományos eredményeikről.

9 A tudóst, írót, műfordítót, a nagyszerű embert, az SZDP politikai szemináriumainak előadóját méltóan bemutatni azonban csak a távolabbi jövő feladata 219