Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)
Topál Judit: Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon
36. Tűzcsiholó? (II, 6), h.: 7 cm, sz.: 1 cm 51 (ltsz.: 71.98.5.). Mellette fenőkő (И, 7), finoman csiszolt, !h.: 6,4 cm, sz.: 1,7 cm, vast.: 0,9 cm (ltsz.: 71.98.6.). IV. árok D-i vége, temetőfal külső oldalán, 120 cm mélységben: 37. Vakaró? (III, 7). Vastag, 'hajlított penge, h.: 16 cm, sz.: 2 cm, pengevast.: foknál 0,3 cm, élnél 0,1 cm (ltsz.: 71.99.1.). Szórványok a templomdomb É-i lejtőjén, az I—ÍV. árok közt, másodlagos helyen : 1. Sarlótöredék (III, 4), penge ívelt középrésze, h.: 13,5 cm (ltsz.: 71.61.1.). 2. Pánttöredék, nagy, szögletes szeglyukkal, törött, h.: 7,2 cm, sz.: 2 cm (ltsz.: 71.61.4.). 3. Lópatkó jobb fele (III, 11) két szeggel, harmadik szeglyuk üres, h. : 9,7 cm, sz.: átlag 1,4 cm (ltsz.: 71.62.1.). 4. Késtöredék (III, 8) nyéltüskével, penge másik része hiányzik, h.: 10,4 cm, sz.: átlag 1,5 cm (ltsz.: 71.62.2.). 5. Vaskés (III, 5), ép, keskeny pengéje elgörbült, h.: 15 cm, sz.: 0,6—1 cm (ltsz.: 71.62.3.). 6. Sarló (3, 2 és V, 2), ép, nyílása hegyétől a nyeléig 34 cm. Nyélh. : 10 cm, pengeszélesség: átlag 1,5 cm. Élén fogazás nyomai. Jobbkezes (ltsz.: 71.64.1.). 7. Vödörfül, egyik végén hurok, másik törött, h.: 23 cm (ltsz.: 71.64.3.). 8. Sarkantyútöredék (III, 12), h.: kb. 12,5 cm 52 (ltsz.: 71.101.1.). 9. Pengetöredék (III, 9), h.: 11,5 cm, sz.: 2 cm (ltsz.: 71.103.1.). 10. Hüvelyveret (III, 10), egymásra kalapált vaslemezből, bronzzal erősítve, az előbbi pengéhez tartozott, h.: 2,2 cm, sz.: 2 cm (ltsz.: 71.61.3.). 11. Vasszeg?, mindkét vége elgörbült, h.: kb. 8 cm (ltsz.: 71.106.1.). Mellette még 3 db töredékes vaslemezke. Szórványok a templomdomb DK-i lejtőjéről: 12. Csoroszlya (V, 1 és 2, 1), h.: 56 cm, legn. sz.: 7 cm (ltsz.: 71.100.1.). 13. Balta (V, 8 és 3, 3), ép, h.: 11,2 cm, sz.: foknál 3,2 cm, élnél 5,2 cm (ltsz.: 71.107.1.). 14. Vaskarika (III, 13), átm.: 5,8 cm, vast.: 0,6 cm. Egyik oldalon benyomott (ltsz.: 71.102.1.). A madarászhalmi temető területéről előkerült vastárgyak nem állnak analógia nélkül a hazai anyagban. Fogazott sarlók több lelőhelyről ismereteseik 53 . A rövid pengéjű kaszánk 54 pontos analógiája a Kecskemét-árvaházi, mádvágónák meghatározott darab 55 , a XIII. századra keltezve. Méri is közöl egy pengetöredéket Túrkeve-Móricról 56 . Bronztálat is ismerünk Alpárról és Aranyegyházáról 57 , bronzedény-töredékéket közöltek a Kecskemét^árvaházi lakóházból^ 8 és Túrkeve-Mórieról (1. 56. jegyzet), újabban pedig a tiszaörvényi ásatás szolgált egy újabb lelettel 59 , így a madarászhalmi daralbot is keltezhetjük a XIII. századra. Végeredményben nyitott kérdés marad, hogy a madarászhalmi vaseszközöket mikor rejtették el. Amennyiíben 1241 után a falu lakosai visszatértek, és megérték a török hódítást, úgy megoldódna a tárgyak rejtélye, ezt viszont csak gondos és tervszerű faluásatás döntheti el. 94
