Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Topál Judit: Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon

...maradványai között előkerült néhány ép tégla méreteivel (26—27 X 12— 13,5 X 4,5—5 cm). A sírok mellékletek szempontjából rendkívül szegényesek, mint az Árpádkori temetők általában. Leggyakoribb ékszermelléklet az S végű és sima hajkarika, többnyire bronzból (30., 31. sír két db, 59., 65., 80., 106., 108., 110., 125. sz. sírokban), ritkábban ezüstből (2., 109., 157., 178. 2 db és 185. sz. sírokban). A madarászhalmi temető S végű haj karikái ugyanolyanok, mint amelyek Cegléd környékén más lelőhelyekről már ismeretesek

10

, sőt az ásatást megelőzően 8, kép. Cegléd-Madarászhalom. Árpád-kori temető. 26. téglasír lelőhelyünkről is bekerült három S végű haj karika a ceglédi Kossuth Múzeumba

11

. Formáik és méreteik alapján inkább a XII—

XIII. századra keltezhetők

12

, bár jó néhányuk beleillik a XI. századi anyagba is

13

. Két olyan haj karika, illetve fülbevaló került elő temetőnkben, melyek formában és méretben is eltérnek a szokott típusoktól. A 110. sz. leány sírjában a koponyán talált két nagy bronz karika (1, 11—12 és I, 1—2) közül az egyik már előkerülésekor csonka volt, másik csak restaurálás közben vált azzá. Ez utóbbi hüvelyes zárórészét bronz levéldísz takarta, melyet, nvntegy a levél erezetét utánozva, rovátkákkal díszítettek. Pontos analógia ját nem sikerült megtalálnunk, de a típus már a XII. században megjelenik, a nagyobb, 5—7 cm átmérőjű darabokat pedig általában a XIV—

XV. századra keltezik.

14 Másik darabunk a 151. sz. sírmaradvány mellett talált gömbös bronz fülbevaló (1, 14 és I, 3). Az ékszer kiét félgömbből álló részét bordázat fogja össze, a gömb mindkét oldalán spirálisan, 71