Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Tettamanti Sarolta: Előzetes jelentés a Vác–Kavicsbányai avar temető feltárásáról

hető jelenkori feltöltések 20—120 cm között mozognak. A felszíntől mért mélységadataink tehát nem hitelesek. A sírokat általában a homok alatt jelentkező kavicsrétegig ásták le, illetve ezt átlagban 10 отнге 'közelítették meg. A sírmetszetek jelentkezési szintje és alja közötti különbség 40—125 om-ig terjed. Néhány sírmetszet (107., 134., 144., 146., 157., 161., 177., 181., 186., 196., 198., 204., 207., 213,, 214^,-21JL, 222. sírok) két hosszanti falában a felszíntől a sírgödör aljáig tartó ívelt vagy szögletes kitüremkedést észleltünk. Legáltalánosabb a 2—2 szemben levő kiugrás, de más forma is előfordul (3—3 Vagy összesen csak 2). Átmérőjük 10—30 cm között. A bennük talált föld összetétele nem tért el a sír földjétől, kivéve a 196. sír foltját, amelynek kitüremkedéseiben égett agyagrögöket figyeltünk meg. Néhány szabályos alakú és irányú sírgödörben nem találtunk csontvázat (124., 125., 164., 168., 175., 197., 206. sírok). A sírok túlnyomó többsége NyÉNy—KDK, illetve ÉNy—DK irányítású. Ez a tájolási mód — főleg az alattyáni temető kronológiája alapján — a VII. századi avar temetkezések jellemzője.

2 Néhány váz ellentétesen feküdt (18., 29., 48., 69., 75., 193., 212. sírok). Sok sírnál figyeltünk meg közel egykorú bolygatást. Ezek többfélék: 1. A koponyával kapcsolatos rendellenességek: a) A koponya hiányzik (3., 11., 22., 118., 119., 182., 183. sírok). b) Egy sírban két koponya (50., 83—84. sírok). c) Csak a koponyát temették el (27., 60., 72. sírok). d) A koponya bolygatott helyzetben a sírgödör különböző részein, valószínűleg emberi beavatkozás eredményeképpen (9., 46., 89., 142., 224. sírok) (2. kép). — Ezekben az esetekben nem mindig lehet meghatározni, vajon kultikus vagy rablási célból történt a koponya elmozdítása. A koponyavarázslat — a Vác-Kavicsbánya-i megfigyelt eseteik párhuzamai — gyakori jelenség az avar kori temetőkben.

3 2. Rablás céljából való dúlás: a) A sírmetszet szabálytalan alakú, a rablóknak nem sikerült pontosan a sírgödörbe beásni: ai) Teljesen szétdúlt vázak (91., 135., 136., 194., 208. sírok). 3L2) A lábszárak eredeti, a váz többi része bolygatott helyzetben (83., 96., 97., 101., 103., 109., 114., 115., 120., 138., 140., 171., 179., 192., 200., 218., 220., 221. sírok). b) A rablók pontosan az eredeti sírgödörbe ástak bele: toi) Teljesen szétdúlt vázak (105., 196. sírok). Ьг) A váz bizonyos részei, általában a lábszárak eredeti helyzetben (106., 107., 111., 122., 126., 128., 130., 131., 134., 137., 139., 149., 154., 176., 182., 183., 184., 185., 186., 188., 189—190., 191., 205., 207. sírok). A váci sírók nagy részét abban az időben rabolták ki, amikor a sírhant még látható volt.

4 A sírrablás minden esetben a tetem oszlása után, tehát legkorábban 3 évvel a temetés után történt.

5 Az eddig ismert sírok között 3 lovastemetkezés volt: a 23., 55., 103. sírok. A 23. és a 103. sírokban a ló az emberi váz bal oldalán, ellentétes tájolásban, az 55. síriban szintén a halott bal oldalán, de avval megegyező tájolásban feküdt. Mindhárom sír erősen bolygatott volt. A 23. és a 103. sírban veretes övű lovas 46