Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Soproni Sándor: Római őrtorony a visegrádi Szentgyörgypusztán

2. kép gyelembe véve a limes szakaszos kiépítését, a szentgyörgypusztai őrtornyot is minden bizonnyal ebben az évben építették

10

. A kőbányai őrtorony építési tábláján az építő csapattest is meg van nevezve. Mivel egy Esztergom területéről ismert építési táblán

11 a visegrádi felirathoz hasonlóan a legio I Martia szerepel építőként, feltételezhetően a szentgyörgypusztai őrtornyot is ennek a légiónak a katonái építették. Visegrád területén a Sibrik-dombi tábor közelében, a Várkert-dűlőben, a Duna-parti országút mellett 1962—63-ban egy másik őrtornyot is feltártunk

12 — mely a tábor és a szentgyörgypusztai őrtorony között helyezkedik el —, azonban az, az ott előkerült bélyeges téglák (legio II adiutrix és cohors milliaria nova Surorum) alapján korábban, a II. század végén, Commodus uralkodása alatt épülhetett, és a III. század második felében pusztult el. 1964-ben Gizellatelepen, a Duna-parti országút 47-es km^kövétől 150 m-re nyugatra, az országút és a Keserűvíz nevű időszaki vízfolyás által közrezárt szegletben, a mai lovasiskola területén ugyancsak egy római őrtorony maradványait sikerült a felszíni nyomok alapján megállapítanunk. Mérete és elhelyezkedése alapján ezt az őrtornyot is a Valentinianus kori építkezések emlékei közé kell sorolnunk. 1970-ben ugyancsak Szentgyörgypusztán egy másik római épületmaradvány is előkerült csatornaépítkezések során. A Visegrád és Dunabogdány határát képező kis patak bal partján, az országút déli oldalán előkerült falmaradvány feltehetően ugyancsak egy Valentinianus kori őrtoronyhoz tartozhatott. így Visegrád területéről a Sibrik-dombi táboron kívül négy Valentinianus kori és egy Commodus kori őrtornyot ismerünk. A szentgyörgypusztai őrtorony szervesen kapcsolódik a környező limessza41