Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

52 PIA 603. f. 6/26. őe. 66. fólió. 53 Huszár, i. m. 54 Uo. 55 Vörös Üjság, 1919. V. 8. sz. Megjelent Iratok Pest m. tört. 227. dok. 299. o. 56 Huszár, i. m. 57 Farkas Jánosnak, a Lloyd-gyár egykori munkásának, szervezett dolgozónak a viszszaemlékezései. Lejegyezte Asztalos István. PMtd 50—1968. 58 Huszár, i. m. 59 Uo. 60 Uo. 61 Csiki Imre visszaemlékezései, i. m. 62 PmL PPSKk Vm Direktórium elnöki iratai. 1919—61. A munkástanácsokról készült összeírások. 63 Uo. 64 PmL Bagi képvis-t. közgy. jkv. Az 1919. április 7-én készült választási jegyzőkönyv alapján. 65 PmL PPSKk Vm Ideiglenes Direktórium iratai. 1919—164. 66 PmL PPSKk Vm. Dir. ein. ir. 1919—61. A tanácsokról készült összeírások, valamint egyéb korabeli iratokon használt címzés, bélyegzőlenyomat alapján. 67 PmL PPSKk Vm. Dir. ein. ir. 1919—61. 68 PmL PPSKk Vm. Ideigl. Dir. ir. 1919—164. 69 PmL Bagi képvis-t. közgy. jkv. — A Magyar Tanácsköztársaság idején az 1919. április 7-i választási gyűlést nem tekintve Bagón, a munkástanács gyűléséről 7 alkalommal készült jegyzőkönyv: 1919. április 8., április 22., április 29., június 1., június 27., július 5., július 19. 70 Kartalon 1919. július 13-án választották újjá, Vácegresen (Zsidón) pedig még májusban kiegészítették két taggal a községi tanácsot. A járási és a megyei változásokra a későbbiek folyamán kitérünk. 71 Kartalon például 22 tagot választottak az eddigi 15 helyett. A régi tanácsból csupán 5 tag maradt meg az újban. Közülük kettőnek kisebb földje, a többi föld nélküli agrárproletár. Érdekes, hogy beválasztottak egy cigány zenészt is! — Vácegresen (Zsidón) áprilisban 8 tagot választottak meg a tanácsba. A későbbiek folyamán két cselédemberrel bővítették a helyi államhatalmi szervet. 72 Az elemzés alkalmával csak 12 községet vehettünk alapul, mivel Hévízgyörkön a tanácstagok összeírásánál nem tüntették fel a tagok foglalkozását. A többi adatok alapján feltehetően a többség földműves, illetve földműves-napszámos, tehát agrárproletár. Mivel mindez bizonytalan, eltekintettünk közlésétől. 73 Amikor ezt az önkényes összevonást végezzük, feltétlenül meg kell említeni, hogy pl. a paraszt gyűjtőfogalom alá tartozók között osztályhelyzetüket tekintve lényeges különbségek voltak. Hasonló a helyzet a munkások összesítésénél is, ahová besoroltuk a falusi iparosokat. Nagyüzemi munkásságról tulajdonképpen csak Aszód tanácsával kapcsolatban beszélhetünk. így tehát a munkás-iparos kategóriába tartozók között is voltak — ha nem is olyan jelentősek, mint a parasztság esetében — különbségek. Minderre majd a későbbiekben kitérünk, amikor a tanácstagok vagyoni helyzetét vizsgáljuk. 74 A csoportokba osztást a földtulajdon alapján állapítottuk meg. Természetesen lényegesen más a föld értéke az egyes községekben, így még az egy kategóriába tartozók között is jelentős különbségek feltételezhetők. Ennél élesebb elhatárolást azonban nem lehetett kimutatni. A galgagyörki jegyzéken a tanácstagok vagyonát koronában fejezték ki. Tekintve a korona értékének állandó csökkenését, roppant nehéz lenne a besorolás, így eltekintettünk a galgagyörki tanácstagok vagyoni helyzetének megállapításától. 75 Domony és Galgagyörk községek jegyzékén a szakszervezeti tagságot nem tüntették fel. 76 A Szociáldemokrata Pártnak helyi szervezetei működtek a Magyar Tanácsköztársaságot megelőző időben Aszódon, Bagón, Túrán, Galgamácsán. Feltehetően Domonyban és Galgagyörkön is. A KMP-nek jelentős befolyása volt Aszódon, Galgagyörkön, Galgamácsán. 77 Galgagyörkön nincsenek a jegyzéken a direktóriumi tagok jelölve. 78 PmL PPSKk Vm. Ideigl. Dir. ir. 1919—164. Továbbá PPSKk Vm. Dir. ein. ir. 1919—643. 79 PmL Az Aszódi Járási Dir. ir. 1919—1432. Megjelent Iratok Pest m. tört. 212. dok. 274. o. 260