Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

Asztalos István: Tanácsok a Galga mentén az 1918–19-es forradalmak idején

ASZTALOS ISTVÁN (Petőfi Múzeum, Aszód) : TANÁCSOK A GALGA MENTÉN AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK IDEJÉN TANÁCSOK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN A nemzeti tanácsok A budapesti győztes őszirózsás forradalom után szerte az országban megmozdultak a haladás erői. Az aszódi munkásság október 31-én vitte győzelemre a forradalom zászlaját. „ ... Az 1918. évi október hó 31-én kora délután fegyverekkel, vasdorongokkal, kalapácsokkal, stb. felszerelt, mintegy kétszáz főnyi munkáscsapat vonult végig Aszód Fő utcáján, csatlakozásra kényszerítve az utcán levő polgárságot, és megszállta a csendőrlaktanyát, amelynek legénységét lefegyverezte, és átvette a község felett a vezetést."

1 A csendőrök ellenállást nem tanúsítottak, sapkarózsájukat őszirózsával cserélték fel. Az emberek énekeltek, boldogok voltak. Aszód a forradalom lázában égett.

2 Másnap, november 1-én, a budapesti példa nyomán megalakult a 48 tagú Nemzeti Tanács.

3 A győzelem szinte robbanásszerűen szabadította fel a visszafojtott indulatokat. A galgavölgyi községek megbolygatott méhkashoz hasonlítottak. Aszódon például „ ... a piactéren az egyik szónok a másiknak adta át a szót, egyik a „szabadság, egyenlőség, testvériséget" hangoztatta, másik szidta a közigazgatást, a harmadik örömmel adta hírül, hogy a háború megszűnt, stb., egyben azonban mind megegyeztek, hogy szidták gróf Tiszát, a volt kormányt és a volt kormányzópártot .. ."

4 A környező falvakban is örömmel fogadták a forradalmat, a háború befejezését, rögtönzött gyűléseken méltatták azokat. Több községben felelősségre vonták a jegyzőket, akik közül egyeseket a népharag zavart el, míg mások jobbnak látták, ha elköltöznek abból a faluból, ahol a háború alatt szinte élet és halál urai voltak. Tisztségüket rendszerint a segédjegyzők vették át.

5 Bagón például a november 17-i népgyűlés fosztotta meg állásától Hanisch Gy. jegyzőt. Az új választásig Bálint Gergely segédjegyzőt bízták meg az ügyek intézésével. Amikor pedig a község választási jogának megsértésével a felsőbb hatóságok Faska Lajost, az ikladi jegyzőt akarták Bagra helyezni, a november 28-i népgyűlésen élesen tiltakoztak az eljárás ellen. Határozott fellépésük eredményeként a jegyzői állást csak később, a Tanácsköztársaság alatt töltötték be.

(i E mozgalmas napokban azonban egyes helyeken felelőtlen elemek a közigazgatás és a közbiztonság hiányait kihasználva rablással, garázdálkodással próbálták saját kis hasznukat biztosítani. Mozgalmaikban támaszkodtak a végsőkig elkeseredett és éhező tömegek elégedetlenségére, akiket szintén lopásra, fosztogatásra bujtogattak. A helyzet tarthatatlanságát hamarosan felismerték a községekben, és több helyen megszervezték a polgárőrségeket. Túrán és Ikladon például a fegyveres szervezet több hétig folytatta működését. A környék biztonságának teljes helyreállítása azonban csak az aszódi polgár-, majd nemzetőrség 229