Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

I. Sándor Ildikó: Népi kéziratos könyv 1847-ből - Sz. Bányai Irén: Braun Soma Cegléden

szóhoz jutni, aki csak egy pillanatig is segített a régi világ pilléreit alátámogatni . .. Megválasztottuk a dolgozó tízezrek megbízottait, akik a mi ellenőrzésünk alatt fogják intézni sorsunkat."

55 Néhány nappal később az ifjú proletárok figyelmét hívja fel a rájuk váró feladat súlyára, a hatalom megtartásának feltételeire: „Űj nemzedék vagytok, reátok vár az a hatalmas feladat, hogy amit apáitok eddig a tőke ikiuzsorázott rabjai, most már elnyomói a kizsákmányolóknak, megalapoznak, Ti tovább fejlesszétek. De hogy dolgozni tudjatok, hogy szabad emberi társas közösségben élő, öntudatos és eszes emberekké lehessetek, tudatlanság folytán soha de soha uralomra a tőke többé ne kerülhessen, elsősorban tudnotok kell, hogy világosfejű, valóban szabad emberei lehessetek az eljövendő tökéletes társadalomnak, hogy olyan kulturáltak, olyan emberi-emberek lehessetek, amilyenekké a tőke mindent leigázó járma alatt csak a végre már eltiport burzsoázia felcicomázott gyermekei lehettek."

56 Több cikkben foglalkozott az új közoktatás céljával, törekvéseivel. A célt így fogalmazza meg: „A burzsoá iskoláztatás helyébe proletárkultúrának kell lépnie, a cél a proletártömegek minél nagyobb műveltségi fokra emelése lesz."

57 Másutt az iskolai oktatás íorradalmi megváltoztatását s a felnőttoktatás kiterjesztését részletezi: „Mindig csak arra tanítottak bennünket, hogy néma hódolattal vágódjunk 'hasra az Isten, Király, Haza hármas burzsoá-bálványa előtt. Mit tanítsunk ezután: semmi olyat nem, ami a burzsoázia érdekeit szolgálta, és minden olyat, ami arra van hívatva, hogy nagyon terebélyes fává növessze a fiatalság lelkében is a szocializmus palántáját. Nálunk, Czegléden még más feladat is vár az oktatással foglalkozókra: a felnőttek oktatása. A feladat egyik része: műveltebbekké tenné a tanultakat. Ezt a célt szolgáltuk már eddig is a szociális előadásokkal, melyeket jobban kiépíteni és rendszeresíteni a közeli jövő feladata lesz. A másik és fontosabbik feladat: tanítani azokat a proletárokat, akiket a burzsoázia irigy dölyf őssége kizárt eddig a kultúrából."

58 Néhány cikkben a közvetlen napi politikai tennivalók hátterét magyarázgatja, mint pl. amikor a tanítókat arról igyekszik meggyőzni, hogy nem a közalkalmazottak szakszervezetében, hanem a tanítóság „osztályharc alapján álló országos szervezetében", a Magyarországi Tanítók Szakszervezetében van a helye.

59 A fentiekben áttekintettük —• a rendelkezésre álló helyi források alapján — Braun Soma iskolai munkáját, sokrétű agitációs tevékenységét; a helyi pártszervezetben és a művelődési igazgatásban viselt tisztségeire is utaltunk. A Tanácsköztársaság ceglédi eseményeiről készült feldolgozások ismeretében

60 bízvást kijelenthetjük: azok közé tartozott Cegléden, akik legtöbbet vállaltak magukra, s legkövetkezetesebben harcoltak a proletárdiktatúra céljainak megvalósításáért. Ha az elmondottakhoz hozzátesszük: ez alatt az idő alatt rendszeres kapcsolatot tartott a Tanácsiköztársaság vezetőivel — forrásaink arra utalnak, hogy Hajtai Ferenccel és Révai Józseffel volt a „legbensőbb viszonyban" —, többször utazott Budapestre,

61 s ezalatt az idő alatt jelent meg az ő közreműködésével a magyar jakobinusok történetét bemutató dokumentumkötet is,

62 a folyton cselekvő, mindig tettekre kész ember portréja bontakozik ki. Határozott forradalmiságát, bátor fellépését az is tükrözi, hogy a ceglédi forradalmi eseményekben szerepet játszott értelmiségiek közül őt sújtotta a legnagyobb mértékű büntetéssel a fehérterror vészbírósága.

63 15 Studia . . . ZZo