Ikvai Nándor szerk.: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Studia Comitatensia 1. Szentendre, 1972)

O. Deisinger Margit: Budapest környékén élő délszlávok karácsonyi szokásai

és a harmadik szakaszt nem találtuk meg gyűjteményekben. Azzal a jelenséggel állunk szemben, ami nem egyszer fordul elő költőink verseivel, hogy a mondanivalóban tetsző, szótagszámban, rímben stb. egyező verset — ha tartalomban teljes egészében nem is kapcsolódik egybe — összeillesztik, és együtt éneklik már isimért dalokkal.

21 A 22.-nek közölt „Rég veri már a magyart a teremtő" (Petőfinél ugyanez a cím)

22 с a megzenésített Petőfi-költemény esetében a két versrész összekapcsolása épp fordított sorrendben történt. A második szakasz kimaradt, de az eredeti 5. után újabb hármat ragasztott a nép íormáló keze. Ez a három versszak Petőfi szabadságharcos költeményeire emlékeztet (pl. „Népszabadság, vagy halál", „A magyarok rabbilincse széttörött" stb.). Sajnos, nem sikerült ez ideig azonosítani. Érdekes, hogy bár a „Rég veri már a magyart a teremtő" c. verset Petőfi 1845-ben írta, a három, Szabó Sámuel által lejegyzett közül ez ment át legnagyobb folklorizációs folyamaton. Az első versszak kivételével nincs olyan sor, amelyen a nép ne változtatott volna valamit a maga szóhasználatának megfelelően. Pl. a 3. versszak 4. sor Petőfinél: „Vessek számot sok keserű bajommal", Szabó Sámuelnél: „Vessek számot sok keserves kínommal". Vagy az 5. versszak utolsó sorában „így vigad a magyar ember hiába" helyett „így mulat a szegény ember bújába" stb. Szép példája ez annak, hogy a nép jótékony formáló ereje még a legnépibb költőnk stílusán is tud igazítani.

23 Ezt a dalcímet Kerényinél szintén a már elfelejtett népies dalok felsorolása iközött találjuk meg.

24 Érdemes lenne megvizsgálni, hogy azok a műköltői alkotások, melyek a nép között úgy terjednek el, hogy más dalhoz ragasztották (pl. a fent említett 2. sorszámú), eredetileg mind népdalok voltak-e, népi dallamra énekelték-e őket? Költőink önálló dalként elterjedt verseit pedig daloljuk-e eredeti népdal dallamára, vagy ezek mind műdalok? Valószínű igen. 1. kép. Petőfi: Igyunk с versének változata a kéziratos könyvben (2. dal) 190